L�nch�d
A Sz�chenyi l�nch�d (a k�znyelvben �ltal�ban csak L�nch�d) a Buda �s Pest k�z�tti �lland� �sszek�ttet�st biztos�t� legr�gibb, egyben legismertebb h�d a Dun�n, a magyar f�v�ros egyik jelk�pe. �p�t�s�t gr�f Sz�chenyi Istv�n kezdem�nyezte �s b�r� Sina Gy�rgy finansz�rozta. AL�nch�d volt az els� �lland� h�d Pest �s Buda k�z�tt, egyben a teljes magyarorsz�gi Duna-szakaszon is Tov�bb…

Szabads�g h�d
A Szabads�g h�d (Ferencz J�zsef h�d, F�v�m t�ri h�d) Budapest egyik, 1896-ban, a f�v�ros harmadik k�z�ti �tkel�jek�nt �tadott h�dja. A XI. ker�leti Szent Gell�rt t�r �s az V. – IX. ker�leti F�v�m t�r k�z�tt vezet �t a Dun�n, a Kisk�r�t folytat�sak�nt. Az �tkel� az Erzs�bet h�dt�l d�lre, a Pet�fi h�dt�l �szakra tal�lhat�, a Duna 1645,3 folyamkilom�ter�n�l. Tov�bb…

R�k�czi h�d-L�gym�nyosi h�d
A R�k�czi h�d Budapest m�sodik leg�jabb Duna-h�dja. K�zvetlen�l az �sszek�t� vas�ti h�d mellett tal�lhat�. A h�d 1995–2011 k�z�tt aL�gym�nyosi h�d nevet viselte. A F�v�rosi K�zgy�l�s 2011. �prilis 27-ei �l�s�n javasolta a F�ldrajzin�v-bizotts�gnak, hogy a h�d elnevez�s�t v�ltoztassa R�k�czi h�dra. Az aj�nl�st a bizotts�g 2011 augusztus�ban egyhang�lag elfogadta Tov�bb…

Pet�fi h�d
A Pet�fi h�d (1937-t�l 1945-ig: Horthy Mikl�s h�d) Budapest egyik Duna-h�dja. Tervez�se �lgyay Hubert P�l nev�hez f�z�dik. 1933–37 k�z�tt �p�tett�k, a pesti �s budai k�r�t d�li szakaszainak villamos- �s g�pj�rm�forgalm�t vezeti �t a Duna felett. 1937. szeptember 12-�n adt�k �t a k�z�ns�gnek. Tov�bb…

Megyeri h�d
A Megyeri h�d (nem hivatalosan az M0-s �szaki Duna-h�dja) egy h�d a Duna felett, mely �jpestet k�ti �ssze Budakal�sszal a Szentendrei-szigetenkereszt�l. A h�d a magyar f�v�rost elker�l� M0-s aut��t 2. sz�m� f��t �s 11. sz�m� f��t k�zti szakasz�nak r�sze, mely �thalad a Szentendrei-sziget �s a Szentendrei-Duna-�g felett is. A h�d val�j�ban 5 h�d (9 h�dszerkezet) egy�ttese, melyek k�z�l a legnevezetesebb a Nagy-Duna-�g felett �t�vel� 591 m hossz� h�dszerkezet, amely az orsz�g els� igazi ferdek�beles h�dja. Tov�bb…

Margit h�d
A Budapesti Margit h�d a Szent Istv�n k�rutat �s a Margit k�rutat k�ti �ssze a Margit-sziget �rint�s�vel. A f�v�ros m�sodik �lland� h�djak�nt 1872 �s1876 k�z�tt �p�lt, 1876. �prilis 30-�n avatt�k fel. Tervp�ly�zat�t 1871-ben �rt�k ki, melyen az els� d�jat Ernest Go�in francia m�rn�knek �t�lt�k �s a Societ� de Construction de Batignoles nyerte el a szerz�d�st a h�d meg�p�t�s�re. Tov�bb…

Gubacsi h�d
A Gubacsi h�d a Csepel-sziget egyik budapesti �tkel�je a R�ckevei-Dun�n �t, Budapest XXI. ker�lete �s XX. ker�lete k�z�tt. Tov�bb…

Erzs�bet h�d
Az Erzs�bet l�nch�d a magyar h�d�p�t� m�rn�k�k �s a hazai ipar egyed�l�ll�, csod�latos teljes�tm�nye volt. �tad�sakor �s m�g tov�bbi majd negyed sz�zadig rendszer�ben vil�grekorder, hetven �ven �t Duna rekorder �s az egyetlen olyan h�d, amely a foly�t 290 m-es k�z�pny�l�s�val mederpill�r n�lk�l �velte �t. A vil�g els�, konstrukci�j�ban sok �jat hoz�, ac�lpilonos �s napjainkig legszebbnek tartott l�nch�dja volt. Sajnos ez a remekbe szabott alkot�s is a m�sodik vil�gh�bor� �ldozat�v� v�lt: 1945 janu�rj�ban a visszavonul� n�met csapatok felrobbantott�k. Hely�re k�belh�d �p�lt. AzErzs�bet h�d Budapest egyik legnevezetesebb h�dja a Dun�n, amely az V. ker�letet k�ti �ssze az I. ker�lettel. Tov�bb…

�rp�d h�d
Az �rp�d h�d Budapest egyik k�z�ti Duna h�dja Budapest III. ker�lete �s Budapest XIII. ker�lete k�z�tt, egyben a leghosszabb budapesti Duna-h�d. (A Megyeri h�d 2008-as �tad�s�ig a f�v�ros leg�szakibb �s leghosszabb h�dja volt.) Tov�bb…

De�k Ferenc h�d
A De�k Ferenc h�d (nem hivatalosan az M0-s aut��t D�li Duna-h�dja) Budapest legd�libb Duna-h�dja. Ezen t�lmen�en az E60, E71, E75 nemzetk�zi f��tvonalak r�sze. A k�sz hidat 1990. november 16-�n adt�k �t a forgalomnak. N�vad�ja De�k Ferenc. Jelenleg �p�l az M0-s k�rgy�r� d�li szektor�nak b�v�t�s�hez kapcsol�d�an a h�d d�li p�rja. Tov�bb…