Budapesten a 2010-es �vi adatok alapj�n 1 milli� 721 ezer f�, az orsz�g n�pess�g�nek 17%-a �lt. Budapest az orsz�g legs�r�bben lakott telep�l�se: 2010-ben egy km²-en 3278 ember �lt, amely az orsz�gos �tlag t�bb mint harmincszorosa. Az egyes v�rosr�szek elt�r� szerkezet�b�l, funkci�j�b�l ad�d�an a ker�letenk�nti n�ps�r�s�g sz�les sk�l�n, 508 �s 30 700 k�z�tt sz�r�dik.

A k�vetkez� t�bl�zat Budapest n�pess�gsz�m�nak v�ltoz�s�t mutatja be 1800-t�l napjainkig:

Budapestnek az orsz�g gazdas�gi k�zpontj�v� v�l�sa, a gyors iparos�t�s, az agr�rv�ls�g, a k�zleked�si technika rohamos fejl�d�se �s a f�v�ros el�ny�s k�zleked�si helyzete azt eredm�nyezt�k, hogy a 19. sz�zad utols� harmad�t�l Budapest lakoss�ga viharos gyorsas�ggal n�vekedett. A lakoss�g dinamikus gyarapod�sa az 1960-as �vek k�zep�ig folytat�dott, de forr�sa az 1950-es �vek v�g�t�l m�r teljes eg�sz�ben a v�ndorl�si nyeres�gb�l ad�dott.

Az 1990-es �vekt�l a budapesti n�pess�gsz�m alakul�s�ban fordulat k�vetkezett be, a kor�bbi m�rs�kl�d� �tem� n�pgyarapod�st cs�kken�s v�ltotta fel. A 2001. �vi – n�psz�ml�l�s adatai alapj�n a f�v�ros n�pess�ge 12%-kal, k�zel 240 ezer f�vel cs�kkent 1990-hez viszony�tva. Az 1990-es �vekben az orsz�gban a n�pess�gsz�m v�ltoz�sa tekintet�ben Budapest �s Pest megye k�pviselte a k�t sz�ls� �rt�ket: Budapest lakoss�ga cs�kkent a legjobban, j�val meghaladva az orsz�gos, 1,7%-os m�rt�ket, viszont kiugr� m�rt�k� n�pess�gn�veked�s k�vetkezett be Pest megy�ben, amelynek lakoss�ga t�bb mint 130 ezer f�vel, k�zel 14%-kal n�tt. Ez els�sorban a v�rosb�l az el�v�rosi �vezetekbe k�lt�z�s, a szuburbaniz�ci� k�vetkezm�nye volt.

A budapesti n�pess�g kor�sszet�tele igen kedvez�tlen. 2001. �v elej�n a 15 �vesn�l fiatalabbak n�pess�gen bel�li s�lya 13%, az 59 �ven fel�liek� 22% volt.

Budapesten a 2001. febru�ri adatok szerint mintegy 756 ezer h�ztart�s volt. K�z�l�k minden harmadik h�ztart�s egyszem�lyes. A f�v�rosban sz�z h�ztart�sra 229 szem�ly jut, 31 f�vel kevesebb, mint az orsz�gban �tlagosan. A mutat� �rt�ke az orsz�gban Budapesten a legalacsonyabb. A nemek ar�nya Budapesten a legkedvez�tlenebb: ezer f�rfira 1166 n� jut, mely 70-nel t�bb az orsz�gos �tlagn�l.

A 2001. �vi n�psz�ml�l�s adatai alapj�n a f�v�ros lak�n�pess�g�nek 2,2%-a, mintegy 40 ezer szem�ly vallotta mag�t valamely kisebbs�ghez tartoz�nak. A kisebbs�gek k�z�l cig�ny �s n�metnemzetis�ginek vallott�k magukat a legt�bben: a cig�nys�g l�tsz�ma meghaladja a 12 ezer f�t, a n�met nemzetis�giek� a 7 ezer f�t.

Budapesten – az ut�bbi �vekben bek�vetkezett javul�s ellen�re – a fejlett nyugat-eur�pai orsz�gokban �l�k�n�l rosszabbak a n�pess�g �letkil�t�sai: 1999-ben a f�rfiakn�l 67,9, a n�kn�l 75,5 �v volt a sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam. A csecsem�hal�loz�sok sz�ma �s ar�nya cs�kkent, b�r az eur�pai f�v�rosok k�z�tt e tekintetben sem foglal el el�kel� helyet.

A 2001-es n�psz�ml�l�s adatai szerint a f�v�ros lakoss�g�nak t�bbs�ge, 63,5%-a vallja mag�t valamely kereszt�ny felekezet tagj�nak, ez az ar�ny az orsz�gos �tlagn�l majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta mag�t r�mai katolikusnak, 12,6%-a reform�tusnak, 2,6%-a evang�likusnak, 1,6%-a g�r�g katolikusnak �s 1,2% m�s kereszt�ny felekezetekhez tartoz�nak. Viszont az orsz�gos �tlagn�l nagyobb ar�nyban k�pviseltett�k magukat a k�vetkez� csoportok: a f�v�rosiak 0,5%-a vallotta mag�t izraelit�nak, 0,3%-a m�s vall�si k�z�ss�gek tagj�nak, 19,5%-a egyh�zhoz-felekezethez nem tartoz�nak, 15,1% pedig nem k�v�nt v�laszolni.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest