Budapest fennállása óta összesen hétszer esett át nagyobb közterület átnevezési kampányokon, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen jelentősebb politikai vagy történelmi változáshoz, eseményhez kapcsolódnak.

Az 1990-es évek elején 

A fővárosban a XX. században történt utcanév-változások harmadik nagy korszakának a kommunista hatalomátvétel óta a rendszerváltás utáni tekinthető. Az akkoriban még markánsan antikommunista SZDSZ vezette Fővárosi Közgyűlés száműzte az egykori Kádár korszak ideológiájának jelképeit, szobrait és neveit a budapesti utcákról és terekről. Többek között így lett a Népköztársaság útjából Andrássy út, a November 7-e térbőlOktogon, Marx térből Nyugati tér, a Lenin körútból Erzsébet és Teréz körút. Vörös hadsereg útjából a külső Üllői út és Hűvösvölgyi út, Felszabadulás térből Ferenciek tere, Engels térből Erzsébet tér, Élmunkás térből Lehel tér, Dimitrov térből Fővám tér, a Mártírok útjából Margit körút, a Majakovszkij utcából Király utca, Münnich Ferenc utcából Nádor utca, a Kun Béla térből Ludovika tér, Szakasits Árpád utcából Etele út, a Hámán Kató utcából Haller utca, a Fürst Sándor utcából Hollán Ernő utca, a Sallai Imre utcából Tátra utca, Néphadsereg utcából Falk Miksa utca, Zalka Máté térből Liget tér, Landler Jenő utcából István utca, a Vörös fény utcából Nemes utca stb.
Ezt - a sokáig utolsó - átnevezési hullámot később csupán apróbb változtatások követték.

2011 tavaszán–nyarán

A korábbi SZDSZ-t váltó Fidesz-KDNP vezetés döntéseként Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán. Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II. János Pál pápa térre, a Roosevelt térről Széchenyi István térre, a Lágymányosi hídról Rákóczi hídra való átnevezés. Más átnevezések jórészt a Tanácsköztársaságban, a kommunista mozgalomban és az ellenállásban szerepet játszó személyiség nevét váltották fel többek közt Sinkovits Imre, Domján Edit, Romhányi József, Simándy József, valamint az Aranycsapatból ismert Hidegkuti Nándor és Zakariás József tiszteletére. Egyes – addig névtelen – helyszínek ugyanakkor nevet kaptak, így a Margit híd budai hídfőjénél található közterület az Elvis Presley tér nevet vette föl, az énekesnek az 1956-os forradalom melletti kiállására emlékezve, egy XVII. kerületi tér pedig Wass Albert nevét kapta meg. A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja). Az átnevezések az utóbbi hónapok Budapestet érintő intézkedései közül a legnépszerűtlenebbnek bizonyultak: a Policy Solutions kutatásában szereplő mindegyik átnevezést elutasította a budapestiek többsége. A Moszkva tér átnevezését az orosz külügyminisztérium is nehezményezte, a Népszava tudomása szerint pedig Roosevelt unokája levélben fordult Tarlós Istvánhoz, csalódottságát kifejezve.

A 3-as metró Ferenc körút megállója és a négyes-hatos villamos Üllői út megállója egyúttal a Corvin negyed nevet kapta a nem sokkal korábban átadott Corvin sétány városnegyed tiszteletére (ennek költségeit az ingatlantulajdonos viselte); a Stadionokat pedig a Puskás Ferenc stadionra nevezték át. Összesen 18 állomás neve változott meg, több mint nyolcvan viszonylatot érintve. A közterületek nevének módosítása mellett építkezés, megállóhely-áthelyezés, valamint az APEH nevének változása (NAV) indokolta az átnevezéseke

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest