Budapestnek eredetileg 10 ker�lete volt, melyeket a h�rom v�ros egyes�t�sekor (Buda, Pest �s �buda) hoztak l�tre 1873-ban. H�rom ker�let a jobb parton (Buda �s �buda ter�let�n), h�t pedig a bal parton (Pesten) helyezkedett el. Ezeket r�mai sorsz�mokkal jel�lt�k, mely hagyom�ny az�ta sem v�ltozott.

1930-ban a f�v�rosr�l sz�l� �j t�rv�ny a v�rosszerkezet �s a n�pes�g v�ltoz�sait figyelembe v�ve n�gy �j ker�letet hozott l�tre, kett�t Bud�n, kett�t Pesten.

1950. janu�r 1-�n Budapesttel egyes�tettek 7 megyei v�rost �s 16 nagyk�zs�get, �s a ker�letek sz�ma 22-re n�tt. Ugyanekkor a kor�bbi ker�letek hat�rai is jelent�sen megv�ltoztak, a IV. ker�let megsz�n�s�vele sorsz�mot �jpest kapta, a t�bbi �j ker�let pedig XV-t�l XXII-ig kapott sorsz�mot. 1994 �ta Budapestnek 23 ker�lete van: a XXIII. ker�let (Soroks�r) a XX. ker�letb�l val� kiv�l�ssal j�tt l�tre.

Budapest ker�leteit alapvet�en az �ramutat� j�r�s�val megegyez� ir�nyban sz�mozz�k, bel�lr�l kifel� sz�lesed� k�rben, mivel azonban h�rom hull�mban szervezt�k �ket, ez�rt e rendszer m�r nehezen felismerhet�. A jelenlegi 23 ker�let k�z�l 6 tal�lhat� Bud�n, 16 Pesten, 1 pedig Csepel sziget�n, a kett� k�z�tt.

A ker�leti �nkorm�nyzatok - Magyarorsz�g helyi �nkorm�nyzatai k�z�tt egyed�l�ll� m�don - jogosultak saj�t elnevez�s�k meghat�roz�s�ra. �gy a ker�leteknek k�t hivatalos nev�k van: egyik az �llamigazgat�si helyn�v (pl. Budapest f�v�ros III. ker�lete), a m�sik az �nkorm�nyzat saj�t neve (pl. �buda-B�k�smegyer).

http://fovarosunkbudapest.network.hu/blog/fovarosunk-budapest-blogja/budapest_keruletei