Jzsefvros Budapest egyik legrgibb kerlete a kzelmltban nnepelte 225. vforduljt. Lakosainak szma meghaladja a nyolcvanezret. Elnevezst a polgrok krelmre II. Jzsef trnrksrl kapta.
A vrosrsz dinamikus fejldse az 1800-as vekben indult meg. 1837-ben felplt a Nemzeti Sznhz, 1847-ben a Nemzeti Mzeum, 1865-ben a rgi kpviselhz. A mgnsok s a gazdag polgrok elkel brhzakatptettek, a mai Jzsef krtig terjed terleten kialakult a bels Jzsefvros, a palotanegyed.
Az 1838-as pesti rvz utn jjptettk a kerlet kzps rszt, itt lakott a kispolgrsg s az iparosok nagy rsze. Az Orczy tig felnyl terleten lt a lakossg szegny rtege. Szinte felsorolhatatlan azoknak az pleteknek a szma, amelyeknek csodjra lehet jrni. (Wenckheim palota, Eszterhzy palota stb.) A vros gyngyszemt jelenti a hres Fvszkert s az Orczy kert.
A klinikkon tbb mint szz ve folyik orvoskpzs, gygyts. Mszaki kpzs a Kand Klmn, valamint a Bnki Dont Fiskoln. Itt mkdik az orszgnak oly sok hres embert ad Fazekas Mihly Gyakorl ltalnos Iskola s Gimnzium. A kerletben pezsg kulturlis let folyik. A fejldsnek j irnyt ad a Corvin mozi s a Szigony utca kztt 9 hektros terleten kezdd tmbrehabilitci.
A vrosrszben stl utcval, patakkal, pihenparkokkal kialaktott lakvezet jn ltre. gy pldartken megvalsthat az j, korszer, modern s a mlt rtkeinek egszsges tvzete.
http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_viii_kerulet/ |