Pest terjeszked�se a XVIII. sz�zadban tov�bb folytat�dik, �s a volt mez�gazdas�gi ter�letek ben�pes�lnek, 1777-t�l a Ter�zv�ros nevet viseli. V�rosrendez�si terv�t Hild J�nos k�sz�ti el, 1805-ben.

A Kir�ly utca,  V�rosligeti fasor az akkori v�rosr�sz tengelye, f� k�zleked�si �tvonala. A Ter�zv�rosi pl�b�niatemplom copfst�lusban �p�lt, 1801-1811 k�z�tt, Kasselik Fid�l tervei szerint. F�olt�ra Pollack Mih�ly munk�ja, a csill�r a r�gi pesti Vigad�b�l sz�rmazik.

A Liszt Ferenc Zenem�v�szeti F�iskola palot�ja 1904-1907 k�z�tt �p�lt, szecesszi�s st�lusban. A bej�rat felett Liszt Ferenc szobra �ll, melyet Str�bl Alajos alkotott, a homlokzaton a zene t�rt�net�t �br�zol� domborm�vek, Telcs Ede munk�ja. A nagy hangversenyterem emeleti el�csarnok�t a M�v�szetek Forr�sa fresk� d�sz�ti, K�r�sf�i K. Alad�r alkot�sa. A nagy el�ad�terem 1200, a kicsi 400 ember befogad�s�ra alkalmas.

Az Andr�ssy �t megval�s�t�s�nak f� t�mogat�ja Andr�ssy Gyula minisztereln�k volt, tervez�je Ybl Mikl�s, 1884-re k�sz�lt el.

Az �llami Operah�z Ybl Mikl�s f� m�ve, 1875-1884 k�z�tt �p�lt, neorenesz�nsz st�lusban. �p�t�szeti megold�sai, bels� d�sz�t�se vetekedett az akkori id�k nagy operah�zaival. Minden term�ben jelen van Str�bl Alajos �s Lotz K�roly keze nyoma. A homlokzatot zenei t�m�j� szobrok, a kocsifelhajt� k�t oldal�t Erkel Ferenc �s Liszt Ferenc szobrai d�sz�tik. A f�bej�ratn�l kov�csoltvas kandel�ber vil�g�tja meg a kocsifelhajt�t, az el�csarnokot m�rv�nyoszlopok tartj�k, boltozata aranyozott, rajta Sz�kely Bertalan �s Than M�r fresk�i l�that�k. A n�z�t�ri bronz csill�r 3 tonn�s, a mennyezeten Lotz K�roly fresk�ja, g�r�g istenekkel az Ol�mposzon.

Az Operah�zzal szemben, egy 1883-ban �p�lt h�z �ll, a Drechsler palota. P�rtos Gyula �s Lechner �d�n tervezte neorenesz�nsz st�lusban. A J�kai t�ren J�kai M�r, a Liszt Ferenc t�ren Ady Endre szobra tal�lhat�, Str�bl Alajos ill. Csorba G�za alkot�sa.

Az Oktogonon t�l, az Andr�ssy �t 67. sz�m alatt volt a r�gi Zeneakad�mia, Liszt Ferenc ir�ny�t�s�val. A neorenesz�nsz st�lus� sarokh�z 1877-1879 k�z�tt �p�lt. Az Andr�ssy �t 69. sz�m alatt a r�gi M�csarnok �p�let�t 1875-1877 k�z�tt emelt�k. Az el�csarnokban Lotz K�roly fresk�ja. A Kod�ly k�r�nd�n l�v� n�gy szobor Vak Botty�n, Zr�nyi Mikl�s, Szondi Gy�rgy �s Balassi B�lint eml�k�t �rzi.

A Kod�ly k�r�nd�n ny�lt meg a Kod�ly Zolt�n Arch�vum, abban a h�zban, ahol a zeneszerz� 1924-1967 k�z�tt lakott �s dolgozott. A gy�jtem�ny k�ziratokat, kott�kat, leveleket tartalmaz, valamint a zongor�j�t.

Az Andr�ssy �t 103. sz�m alatt tal�lhat� a Kelet-�zsiai M�v�szeti M�zeum. Hopp Ferenc, a h�res �zsia-kutat�, az �llamnak aj�nd�kozta h�z�t �s gy�jtem�ny�t. Ez alapozta meg a m�zeumot, melynek gy�jtem�nye K�na �s India aj�nd�kaival tov�bb b�v�lt. Itt tal�lhat� haz�nk legnagyobb kelet-�zsiai k�nyvgy�jtem�nye.
A M�zeumhoz tartozik a V�rosligeti fasorban tal�lhat� K�na M�zeum, melyben �lland� ki�ll�t�st l�thatunk.

A Nyugati t�r n�gy �t keresztez�d�s�n�l helyezkedik el, itt �ll a Nyugati p�lyaudvar. Eredetileg az 1846-ban �tadott els� magyar vas�t�llom�s �llt itt, innen indult az els� vonat V�c fel�. Az �vegcsarnokot De Serres �goston, a vasszerkezetet Gustave Eiffel tervezte, 1874 -ben. 1877-ben k�sz�lt el az akkor technikai brav�rnak sz�m�t� �p�let.

A Nagymez� utc�ba let�rve t�bb sz�nh�zat �s sz�rakoz�helyet tal�lunk, k�zt�k a pesti Moulin Rouge mulat�t.

 http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_vi_kerulet/