Pestet s Budt, Magyarorszg f-, illetve szkvrost a reformkortl kezdden emlegettk egytt, kzs nevkn. A gyakoribb forma a nagyobb (s nemzeti szempontbl jelentsebb, magyar nyelv) vros nevt elre helyezve Pest-Buda volt, de elvtve elfordult a magyar nyelvhez jobban illeszked, a mssalhangz-torldst elkerl Buda-Pest alak is. Ez a nvvltozat egybknt Szchenyi Istvn grf Vilg cm mvbl szrmazik (1831). A vrosok egyestsekor, 1872-ben mr magtl rtetd termszetessggel vlasztottk az j szk- s fvros szmra a Budapest nevet. A Buda nv a korai rpd-korban az kori Aquincum helyn plt teleplst jellte, amelyet csak a tatrjrstVr megptse utn kezdtek buda nven emlegetni. A vros a kzpkori krnikink szerint Attila hun uralkod testvrrl kapta nevt, ebbl azonban valsznleg csak annyi igaz, hogy a nv eredete valban lehetett szemlynv is. (Kzpkori forrsainkban elfordulnak Buda nev szemlyek.) Egy msik, nem igazolhat feltevs szerint a vrosnv eredete a szlv voda (’vz’) sz lehet, ahogyan az kori latin Aquincum nv vgs forrsa is valamely vzzel sszefgg jelents kelta sz lehetett. Pest nevnek eredete a honfoglals korba nylik vissza, s jelentse furcsa mdon a budai oldalon tallhat Gellrt-heggyel kapcsolatos. A sz ugyanis a szlv nyelveken „barlangot”, „sziklareget” jelent, a rgi magyar nyelvben pedig a kemenct neveztk pest-nek, ahogy az pldul a Szkelyfld egyes rszein mg ma is hallhat. gy lett a hvizes barlangot („forr kemenct”) rejt mai Gellrt-hegy Pest-hegy, a hegy lbnl sidk ta hasznlt folyami tkel pedig Pest-rv, s innen kapta vgl a tlparton ltrejtt telepls a nevt. A nvnek ez az rdekes „tlpartra vndorlsa” legkorbbi kzpkori forrsainkban jl nyomon kvethet. Hasonl eredet Buda nmet neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely dlnmet nyelvjrsban a szlv pest szhoz hasonlan barlangot, reget is jelent. rdekes, hogy egy tatrjrs eltti oklevl Ofen nven a foly bal partjn lv teleplst, azaz a mai Pestet jelli meg, ksbb azonban a helyi nmetek mr csak a budai Vrhegyre kveten, az akkor jbudnak nevezett budai alkalmaztk ezt a nevet.
http://bp123.ewk.hu/budapest-nev-eredete |