Budapest f�v�ros XVII. ker�lete ma kilenc telep�l�sr�szre tagoz�dik, �gymint: Akad�mia�jtelep, R�koscsaba, R�koscsaba-�jtelep, R�koshegy, R�koskereszt�r, R�koskert, R�kosliget, Mad�rdomb �s R�giakad�miatelep.

Ezek t�bbs�ge XX. sz�zadi �j telep�l�sr�sz, k�z�l�k kett�nek, R�koscsab�nak �s R�koskereszt�rnak sz�zadokra visszany�l� a t�rt�nelme. R�kosliget �s R�koshegy a XX. sz�zad elej�n R�koskereszt�rb�l v�ltak ki �s lettek �n�ll� k�zs�gek. R�koskereszt�r �s R�koscsaba egykori hat�ra ma is j�l l�that� a t�rk�pen, pedig m�r sok �vtizeddel ezel�tt teljesen �sszen�tt a k�t telep�l�s (a hat�r az �rokt� utca �s a T�pi�bicske utca ment�n halad). Mindk�t �si telep�l�s a R�kos-patak, illetve az annak ment�n h�z�d� hadi �s keresked� (borosty�n)�t mell� telep�lt. A R�kos-patak v�lgye - mint azt a gazdag r�g�szeti lel�helyek is tan�s�tj�k - �vezredeken kereszt�l fontos kereskedelmi �tvonal volt, amely mellett a r�z-, bronz- �s vaskorban is laktak emberek.

A f�v�ros legnagyobb kiterjed�s� ker�lete (54,83 km²) ma is fejl�dik, �jabb �s �jabb k�lter�leti f�ldek v�lnak az urbaniz�ci� �ldozat�v�, a v�ros szerves r�sz�v�. M�ig megmaradt azonban, s rem�lj�k m�g sok�ig ker�let�nk b�szkes�ge lehet a v�dett Merse-mocs�r, ritka n�v�ny- �s �llatvil�g�val. A k�lt�z� madarak pihen�hely�t is biztos�tja z�ld szigetk�nt a f�v�ros k�tmilli�s l�leksz�m� k�-, beton- �s aszfaltrengeteg�ben.

Ki�ll�t�helyei: Erd�s Ren�e-H�z; Czimra Gyula - Laborcz Ferenc Eml�kh�z; Csekovszky-gy�jtem�ny; B. L. Terem. M�vel�d�si h�zai: D�zsa, Csekovszky �rp�d, R�koskerti, R�koscsabai �s R�koshegyi. Ezeken k�v�l akt�van �zemel aR�koshegyi Bart�k Zeneh�z �s a G�zon Gyula Sz�nh�z is.

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xvii_kerulet/