Budavári Sikló |
|
|
Az 1870-ben megnyitott és 1986-ban felújított Budavári Sikló 95 m hosszú, 48 százalékos emelkedésű (60 m szintkülönbségű) sínpályáján két, lépcsős szerkezetű kocsi viszi a Budai várba a páratlan látványáért felszálló utasokat.
|
Horváth-kert |
|
|
A parknak a tulajdonosa hajdanán Szentgyörgyi Horváth Zsigmond volt, innen ered a park neve. A kis zöldterületet, 1862-ben mikor a Clark Ádám téri Alagút megépült, Buda városa felvásárolta és egy játszóteres közparkot alakított ki belőle.
|
ERDŐDY-PALOTA |
|
|
Az Erdődy-ház a Várnegyed talán legszebb barokk palotája volt. Ma homlokzata őrzi régi hangulatát. 1750 körül épült. Itt lakott vendégszereplésekor, 1800 tavaszán Ludwig van Beethoven. Ma a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Zenetörténeti Múzeum található benne, hangulatos udvarán gyakran rendeznek koncerteket a nyári idényben
|
BUDAVÁRI LABIRINTUS |
|
|
Az 1200 méter hosszú barlang- és mélypincerendszer világviszonylatban egyedülálló. Az egyedülálló természeti jelenségben elsősorban a magyar történelem különböző korszakait idéző kiállítótereket rendeztek be. Az Őskori Labirintus az őskori emberi életét villantja fel, a barlang falain az európai barlangművészet jelentős alkotásainak hű másolatai láthatók.
|
SÁNDOR-PALOTA |
|
|
A Sándor-palota 1806-ban épült Pollack Mihály tervei alapján. Jellegzetes klasszicista épület. A II. világháború után sokáig romokban hevert. Felújítása után 2002-től a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye. Díszeit a főhomlokzat közép-rizalitjának első emeletén látható tekintélyes méretű domborművek adják
|
CITADELLA, |
|
|
A Citadella erődítményét Ferenc József építtette 1851-ben, hogy ágyúival innen sakkban tarthassa a rebellis kettős várost. A Zita Emánuel, Kasselik Ferenc által tervezett épület ma kirándulóhely.
|
SZIKLAKÓRHÁZ, TITKOS LÉGÓKÓRHÁZ ÉS ATOMBUNKER |
|
|
A Sziklakórház a budai Vár alatti barlangrendszer járataiban található. Annyira titkosan kezelték, hogy az arra járó várbeli lakosok sem tudták, hová vezet a Vár falába épített vasajtó. A második világháború előtti készülődés során értékőrző óvóhely létesítését vette tervbe néhány magánvállalkozó
|
SZENT GELLÉRT-SZOBOR |
|
|
Szent Gellért hittérítő, az első magyar vértanú szobra központi alakja a Gellért-hegy oldalán álló félköríves, árkádos építménynek. A kompozíció főalakja, Szent Gellért püspök, jobbjában keresztet emel az ég felé, a mellékalak a pogány magyar vitéz.
|
CLARK ÁDÁM TÉR |
|
|
A teret, ahol a Lánchíd előtti körforgalom bonyolódik Clark Ádám térnek hívják. Ezen téren áll a ″0″ kilométerkő, és innen indul a Budavári Sikló.
|
HABSBURG KAPU |
|
|
Az egykori királyi palota teraszait és udvarait ma két díszes kapun lehet megközelíteni. Ezek közül az egyik az úgynevezett Barokk- vagy Habsburg kapu, díszes kőfaragásokkal és kovácsoltvas kapuzattal. A Duna felőli oldalán egy oszlopra 1905-ben helyezték el a honfoglaló magyarok legendák szerinti szent madarát, a turult, Donáth Gyula alkotását
|
OROSZLÁNOS UDVAR |
|
|
A zárt palotaudvar a nevét a díszes kaput őrző kőoroszlánokról kapta. A két szigorú tekintetű, a közelítőt a belépéstől elrettenteni kívánó külső, illetve a belépőnek dühösen utánabömbölő belső oroszlán Fadrusz János szobrászművész alkotása
|
BUDAI VÁRBARLANG |
|
|
A Várhegy alatti üregrendszer fokozott védelem alatt álló természeti érték: ez a legnagyobb föld alatti barlangpince-rendszer az országban. A középkorban a barlangpincék kútjai iható vizet szolgáltattak, a barlangot élelmiszer tárolására, az értékek elrejtésére, vagy éppen rejtekhelyként is használták.
|
BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM - VÁRMÚZEUM |
|
|
A Budapesti Történeti Múzeum az I. kerületben található. Gazdag a régészeti, képzőművészeti, néprajzi, numizmatikai és ipartörténeti gyűjteménye is. Pinceszintjén Nagy Lajos és Zsigmond korabeli palotarészek alkotják a kiállítóteret.
|
MÁTYÁS-KÚT |
|
|
A Várpalota Hunyadi udvarát díszíti a királlyá lett Hunyadi Mátyás kútja, Stróbl Alajos szobrász 1904-ben felállított munkája (az építész Hauszmann Alajos volt). A központi figura a vadászó Mátyás, aki forráshoz érkezik.
|
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA |
|
|
A magyar festészet és szobrászat legteljesebb gyűjteménye mintegy 100 ezer műtárgyat őriz. Kiemelkedő a régi magyar, a XIX-XX. századi festészeti, a XIX-XX. századi szobor-, a grafikai és a jelenkori tár.
|
GÓTIKUS HÁZAK A TÁRNOK UTCÁBAN |
|
|
A Tárnok u. 14-16. sz. házakat a XIV-XV. században építették, és a barokk korban teljesen átalakították. A II. világháború bombázásai során megsérült barokk külső mögül előtűntek a gótikus részletek, többek között a homlokzati festés maradványai, a kőből faragott ajtó és ablakkeretek.
|
NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ |
|
|
A Nemzeti Táncszínház (Várszínház) barokk épülete 1725 és 1736 között készült el, s eredetileg a (ferencesek után berendezkedő) karmelita rend temploma volt. Több mint 200 éve színházként működik. Miután II. József a rendeket feloszlatta, a kolostorból nemesi kaszinó, a templomból színház lett.
|
ALAGÚT |
|
|
Négy évvel a Lánchíd befejezése után megindult a Várhegy alatti alagút építése, Clark Ádám tervei alapján 1857-re készült el. Különösen szép Pestre néző, klasszicista kapuépítménye, a másik oldali későbbi munka.
|
GELLÉRT-HEGY |
|
|
Kedvelt kirándulóhely kellemes parkja és a kilátóteraszok által nyújtott gyönyörű panoráma miatt, de védett növények és barlangok is találhatók itt. A hegy nevezetességei egy-egy történelmi kor emlékei.
|
BÉCSI KAPU |
|
|
A vár északi kapuja, ahonnan a Bécs felé vezető országutat lehetett elérni, innen a Bécsi-kapu elnevezése. A középkorban Szombati-kapunak is nevezték, mert a falakon belüli előterében tartották a szombati vásárokat. A belső kaput állítólag Toldi Miklós fegyverei díszítették.A törökök Becs kapuszu-nak hívták, de egy időben Zsidó-kapu is volt a neve.
|
HADTÖRTÉNETI MÚZEUM |
|
|
Az I. kerületi budavári Nándor-laktanya épületében található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A fegyvertár mellett jelentős az egyenruhatár, a zászló- és a numizmatikai gyűjtemény is.
|
BÉCSI KAPU TÉR |
|
|
A Bécsi kapu a Várnegyedet és a Várhegyet közelítő második legfontosabb utat vezeti a platóra, környéke pedig a negyed legegységesebb képet mutató tere barokk, copf, kora klasszicista stílusú városi palotákkal.
|
KÖLCSEY FERENC-SZOBOR |
|
|
|
Kölcsey Ferenc Kallós Ede által készített bronzszobrát 1939-ben állították fel. A metró építésekor azonban át- és új alapra helyezték, a költő magyaros mentében, jobb kezében könyvvel ma egy támfal előtt ül. Az új támfalon a Huszt című költeményből olvasható részlet: Messze jövendővel / komolyan vess összve / jelenkort, / hass, alkoss,...
|
BUDAI VÁR |
|
|
A Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.
|
SZENTHÁROMSÁG-OSZLOP |
|
|
Ungleich Fülöp és Hörger Antal műve
A Szentháromság-szobor a barokk kor jeles alkotása, a térnek is nevet adó alkotás Magyarország lakóit a pestisjárványtól védi.
|
SZIKLATEMPLOM |
|
|
A Sziklakápolnát a pálos szerzetesrend rendezte be a hegy déli lábának közelében nyíló természetes üregek járataiban. 1926-ban, a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára alakították át templommá. A templomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak szánták. II. József azonban a XVIII. század végén ezt a rendet feloszlatta
|
ARANY SAS PATIKAMÚZEUM |
|
|
Az 1745-től működött Arany Sas a Várnegyed egyik legrégibb patikája. Az eredeti berendezés mellett a patika történetét is bemutatják a klasszicista részleteket tartalmazó barokk épületben.A tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.
|
BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBOR |
|
|
|
A budai és óbudai honvéd-egyesület közgyűlése határozta el 1871-ben, hogy emléket állítanak azoknak a szabadságharosoknak, akik 1849-ben Budavárát bevették. A honvéd-egyesület Zala Györgyöt bízta meg. Az építész Schickedanz Albert volt. Az emlékművet 1893-ban állították.
|
ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM |
|
|
A múzeum az orvos- és gyógyszerészettörténet emlékeit őrzi. A mintegy 40 ezer darabos gyűjteményben természet- és történettudományi, numizmatikai, képző- és iparművészeti emlékek találhatók. A budai Tabán maradványa a budai vár alatt meghúzódó, többször átépített emeletes, copf stílusú épület, amelyben Semmelweis Ignác (1818-65) sebészorvos, szülész, a gyermekágyi láz kórokozójának felfedezője.
|
VÁRKERT KIOSZK |
|
|
Budapest I. kerületében található, a különleges, historizáló (neoreneszánsz) tornyos épület, melyet a budapesti Operaház építője Ybl Miklós tervezett, meglehetősen prózai funkciót töltött be: a várpalota vízvezetékrendszerének gépháza volt, körülötte kávéházi terasszal.
|
BUDAI VIGADÓ |
|
|
Az épület 1898 és 1900 között épült eklektikus stílusban, Arkay Aladár és Kallina Mór tervei szerint. A viszonylag egyszerű külsőt pompás szecessziós belső kompenzálja. Színházterme ma is előadások otthona
|
PALLAS ATHÉNE-SZOBOR |
|
|
A városvédő Pallas Athéne szobra a Szentháromság-tér Tárnok utcai végén áll. Érdekessége, hogy eredetijét Carlo Adami olasz mester faragta, és azzal a céllal ajándékozta Budának, hogy budai polgárjogot nyerjen.
|
TELEFÓNIA MÚZEUM |
|
|
A nagy múltú magyar távbeszélés tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtésére 1991-ben alapították a Telefónia Múzeumot. Legjelentősebb műtárgya egy működőképes 7 A1 Rotary rendszerű távbeszélőközpont.
|
REFORMÁTUS TEMPLOM |
|
|
|
A neogótikus református templom Pecz Samu tervei alapján épült 1893-1896 között. A templom tetejét és 62 méteres csúcsos tornyát színes Zsolnay-gyári cserepek fedik.
|
A HILTON SZÁLLÓ ÉS A KÖZÉPKORI RÉSZLETEK |
|
|
A Hilton szálló modern épületéhez felhasználták az évszázados falakat is: a középkori Szent Miklós-tornyot belefoglalták az üveghomlokzatba. Beljebb a domonkosok és jezsuiták rendházainak maradványaival találkozunk. A hosszan elnyúló és három különböző stílusú részből álló épülettömb egyike a világ legkülönlegesebb Hilton szállodáinak
|
MAGYAR KULTÚRA ALAPÍTVÁNY SZÉKHÁZA |
|
|
Az épület eredeti formájában a XIX. század végi millenniumi hangulatban született tornyokkal, neogótikus cirádákkal díszített palota volt, amit 1904-ben a Pénzügyminisztérium elhelyezésére építettek. A háborúban súlyosan megsérült épületet szerencsére a vár középkori hangulatához igazítva állították helyre. Az épületben a 60-as, 70-es években a Műszaki Egyetem kollégiuma kapott helyet.
|
KILÁTÓKŐ, SZOBOR |
|
|
A Kilátókő azt tükrözi, ami alant elterül: az egyik sziklatömbön Pest, a másikon Buda terepasztalszerű ábrázolása, köztük a Duna hasadéka. Pesten bronz királylány, Budán király áll, és fog kezet a folyó fölött. Lesenyei Márta és Vadász
|
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM |
|
|
|
Az egykori Szent Erzsébet rend (Erzsébetiek) barokk temploma, az egykori építtetőkre emlékeztetve, ma is Assisi Szent Ferenc sebei tiszteletére van felszentelve. Hans Jakab tervei szerint 1731-1737 között építették egy régi mecset romjain. Eredendően a ferences szerzeteseknek épült, de 1785-ben II. József császár a templomot a Szent Erzsébetről elnevezett apácarendnek adományozta.
|
ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR |
|
|
Az Oroszlános udvaron található az egykori királyi palota nyugati szárnya. Ez a szárny, akárcsak a többi a II. Világháború pusztításai után nyerte el jelenlegi formáját. Az épület 8 emeletén az Országos Széchényi Könyvtár 8 millió egységét - könyveket, újságokat, kéziratokat, metszeteket, plakátokat - őrzik, és itt van az olvasóterem is
|
KIRÁLYI BORHÁZ ÉS PINCEMÚZEUM |
|
|
A magyar italkultúrát jeleníti meg a Királyi Borház és Pincemúzeum, amelynek termeit a középkortól a XIX. század közepéig működő borospincék folyosói, kazamatái alkotják. A Budai várhegyben húzódó földalatti folyosók borforgalma a reneszánsz időkben, Zsigmond és Mátyás király idejében élte valódi virágkorát, legrégebbi pinceágát a XIV. században vájták...
|
LÁNCHÍD |
|
|
A fővárosi hidak közül korát és hírnevét tekintve is első a Lánchíd. A Duna teljes szakaszának is második állandó hídja! Széchenyi István kezdeményezésére 1839-1849 között W. Th. Clark tervei alapján Adam Clark építette.
|
HALÁSZBÁSTYA |
|
|
Budapest I. kerületében, egy régi erődítmény helyén, 18. századi várfalakra épült fel 1895-1902 között az új Halászbástya, ami sosem szolgált védelmi célokat. Schulek Frigyes tervezte. Hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.
|
TABÁN |
|
|
A Gellért-hegy és a Várhegy közötti dombos terület egykor Budapest legrégebben lakott része volt. A tágas park ma szabadtéri fesztiválok, zenei események helyszíne.
|
˝0˝ KILOMÉTERKŐ |
|
|
A 3 méteres, szabályos tipográfiai nulla karaktert 1975-ben állították fel.
A Clark Ádám téren álló "0" kilométerkő Borsos Miklós munkája. Az alkotás azt jelzi, hogy erről a térről indulnak a magyarországi főútvonalak, innen számolják a kilométereket.
|
MÁTYÁS-TEMPLOM |
|
|
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, de Mátyás-templomként emlegetett épület az I. kerületben található. Koronázások, királyi esküvők színhelye volt. Gótikus stílusban épült, többször átalakították, mai neogótikus alakja a XIX-XX. század fordulóján készült el.
|
BUDAPESTI PRÍMÁSI PALOTA |
|
|
Budapest I. kerületében, az Úri utca 62. szám alatt található a Hercegprímási palota, a magyarországi Katolikus Egyház fejének budai palotája. Magyarország prímásának hagyományosan Esztergomban, a legelső magyar fővárosban van a székhelye, de a főváros Budára költözése óta itt is tartott fenn rezidenciát.
|
SZENT ISTVÁN KIRÁLY LOVAS SZOBRA |
|
|
Az államalapító Szent István király szobrát 1906-ban avatták fel az I. kerületben található Budai várban. A lovas szobor Stróbl Alajos alkotása. A mester 10 évig dolgozott rajta.
|
BUZOGÁNY-TORONY ÉS NAGY RONDELLA (BUDAI VÁR) |
|
|
A Budai vár középkori alakját segít felidézni a Buzogány torony és a nagy rondella. A XV. századi falrendszert a magas Buzogány-torony képviseli, ami nevét a formájáról kapta. Feltehetően Zsigmond király idejében építették, amikor az ágyúk használata még nem terjedt el.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
