Budapest Magyarország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. A mai Budapest az 1870-es évektől kezdődően vált világvárossá. 1950. január 1-én 23 környező település hozzácsatolásával kapta mai méretét, amely így két és félszeresére, lakosai száma pedig másfélszeresére nőtt. A városnak 23 kerülete van, melynek mindegyikét egy-egy független önkormányzat irányít. A főváros ügyeit a Fővárosi Önkormányzat kezeli. Budapest legnagyobb népessége 2 059 000 lakos volt, amely az 1980-as számlálás óta folyamatosan csökken. Jelenleg megközelítőleg 1 721 000 fő lakik a városban. Ennek oka a budapesti agglomerációba való kiköltözés, mely napjainkban is aktív folyamat, valamint a születésszám jelentős visszaesése. Budapest területe 525 km2, melyet 81 Pest megyei település vesz körül. A város észak-dél irányban 25 km, kelet-nyugat irányban 29 km kiterjedésű. Legmagasabb pontja a János-hegy, mely 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében a központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és az országos, valamint a nemzetközi vasútvonalak. Területét a Duna osztja ketté: a nyugati oldalon a Budai-hegység, a keleti oldalon a Pesti-síkság húzódik. A rajtuk található két történelmi város, Buda és Pest, valamint Óbuda egyesítéséből hozták létre 1873-ban az egységes Budapest városát. Buda alapvetően erdőkkel körbevett, hegyvidéki, dombos környezetben létesült lakó és pihenő övezet, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Ebből adódóan Buda előkelő, míg Pest polgári besorolású terület.  A Duna budapesti szakaszán három sziget is található: a Hajógyári-sziget, a Margit-sziget és a Csepel-sziget. A város északi határától kezdődik a Szentendrei-sziget, melynek déli csúcsa ugyan kissé benyúlik Óbuda és Újpest közé, de közigazgatásilag már nem tartozik Budapesthez. A Duna 30 km hosszan és átlagosan 400 méteres szélességgel szeli át a fővárost, amely nemcsak Európa egyik legfontosabb vízi útja és kikötőpontja, hanem fontos vízbázisa is egyben.  A város természeti értékekben kimagaslóan gazdag város. Barlangok, források, gyógyvizek és erdők és természetvédelmi parkok sokfélesége teszi változatossá. A város szívében magasló Gellért-hegy egyedülálló látvánnyal szolgál az itt élők és az ide látogatók számára. A város Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a XIX. század végétől kezdték el módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe. Budapest a mérsékelt égöv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi 2040. A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az őszi időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés. Budapest világhírű panorámájával és látnivalóival a világ egyik legszebb fekvésű városa. Számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Budapest gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst színű hullám választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár látható. A címerpajzsot egy arany színű oroszlán és egy arany színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik, amely az államiságot szimbolizálja. Budapest főpolgármestere a Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta. Jelenlegi főpolgármester Demszky Gábor, aki 1990 óta tölti be e tisztséget.  Budapest hivatalos honlapja: www.budapest.hu http://budapestcity.uw.hu/