1930-ban Budapestet 14 k�zigazgat�si ter�letre osztott�k, ekkor ker�lt a XIII. ker�lethez: a III. ker�letb�l a Margitsziget, az V. ker�letb�l (Lip�tv�ros): 1. Vizafog�, 2. Kik�t�-d�l�, 3. N�psziget. A VI. ker�letb�l (Ter�zv�ros) �tadott r�szek: 1. L�port�r-d�l�, 2. Erd�-telek, 3. Fels�bikar�t, 4. Angyalf�ld (Napf�ld).

 M�r Anonymus kr�nik�ja �ta vannak eml�keink. A pesti s�ks�gnak ez a r�sze sz�mos, kisebb-nagyobb szigetb�l �ll� vadv�zorsz�g volt, ami a r�mai korban biztos�totta Aquincum j� v�dhet�s�g�t (Transaquincum). R�kos mezeje nem a mostani R�kos s�kj�n keresend�, hanem Angyalf�ld ter�let�n.  �gy l�thatjuk Mikoviny 1737-ben kiadott t�rk�p�n is.

Az els� �rp�d-h�zi kir�lyok alatt Angyalf�ld kir�lyi birtok volt. Szent Istv�n kir�ly Angyalf�ld egy r�sz�t az esztergomi �rseknek adom�nyozta. A mai R�kospatak k�rny�k�n a legh�resebb XVII.-XVIII. sz�zadb�l fennmaradt eml�keink k�z�tt van az �rd�gmalom, amelynek m�k�d�s�re m�r a r�mai korb�l vannak r�g�szeti bizony�t�kok.

A ma haszn�latos Angyalf�ld elnevez�s eredetileg a R�kosmez� egy r�sz�re vonatkozott. Haszn�lata az 1800-as �vek elej�re vezethet� vissza, n�metb�l (Engelsfeld) t�k�rford�t�ssal keletkezett.

Angyalf�ld �jkori kialak�t�sa a XIX. sz�zad els� fel�ben indult meg. A sz�zad m�sodik fel�ben egyre fokoz�d� �temben iparosodott. A XX. sz�zad elej�re m�r a f�v�ros egyik legjelent�sebb ipari k�rzet�v� v�lt, �s az is maradt az 1980-as �vek v�g�ig.

M�eml�kek: Domonkos rendi kolostor romjai (XIII. sz), Ferences templom maradv�nyai (XIII. sz. v�ge).

Jelent�s k�zm�vel�d�si int�zm�nyek: Angyalf�ldi Ifj�s�gi Inform�ci�s �s Tan�csad� Iroda, Angyalf�ldi Helyt�rt�neti Gy�jtem�ny, L�ng M�vel�d�si K�zpont

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xiii_kerulet/