A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum  alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky Frigyes báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.^] A Podmaniczky Program 130 projektet tartalmaz. Ezek közül a szerzők lehatároltak egy 101 programelemből álló Magprogramot,amit úgy tekintettek, hogy mindenképpen megvalósítható a fejlesztési periódusra rendelkezésre álló 490 milliárd forintos fővárosi önerő felhasználásával. A tényleges fejlesztési költségvetést azonban a Podmaniczky Programtól függetlenül fogadta el a főváros. A kiválasztott 23 kulcsprojektet az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési alapjai igénybevételével kívánja a főváros finanszírozni. A revideált költségvetési lista alapján (a fővárosi önerőt tekintve) az élen a metróépítés (97,4 milliárd forint – 20%), a leginkább kátyúzást jelentő útfelújítások (81,5 milliárd forint – 17%), és a csepeli szennyvíztisztító és kapcsolódó beruházásai (59 milliárd forint – 12%) állnak.

A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomórészben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt sokszor nehéz megvalósítani

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest