A f�v�ros ter�lete 525 km². Pest megye �leli k�r�l, melynek 81 telep�l�se Budapest agglomer�ci�j�hoz tartozik. A f�v�ros �szak-d�li ir�nyban 25, kelet-nyugati ir�nyban 29 km kiterjed�s�. Legm�lyebb pontja a Duna szintje, amely k�zepes v�z�ll�sn�l 96 m�terre, m�g legmagasabb pontja, a J�nos-hegy 529 m�terre van a tengerszint felett.

Magyarorsz�g k�zleked�s�ben k�zponti szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sug�rir�ny� aut�p�ly�k �s nemzetk�zi jelent�s�g� vas�tvonalak. Ter�let�t az �szak-d�li ir�ny� Duna k�t alapvet�en elt�r� r�szre osztja. A foly� jobb partj�n, a nyugati oldalon a Budai-hegys�g helyezkedik el. A bal parton pedig, a v�ros keleti oldal�n a Pesti-s�ks�g h�z�dik, amelyet �szakkeletr�l aG�d�ll�i-dombs�g lank�i �veznek.

Buda alapvet�en lak�- �s pihen��vezet, �szaki �s d�li r�sz�n gazdas�gi �vezetekkel, m�g Pest igazgat�si, kereskedelmi �s ipari k�zpont, nagy lak�ter�letekkel �s sz�rakoztat� l�tes�tm�nyekkel.

A Duna budapesti szakasz�n h�rom sziget tal�lhat�. Ezek k�z�l a legnagyobb a d�li Csepel-sziget, melynek csak �szaki cs�csa van a v�roshat�ron bel�l; ezt k�veti a v�ros sz�v�ben elhelyezked�, t�rt�nelmi m�ltra visszatekint� Margit-sziget, ett�l �szakra pedig az �budai-, m�s n�ven Haj�gy�ri-sziget fekszik. A v�ros �szaki hat�r�n t�l kezd�dik a Dunakanyarig felny�l� Szentendrei-sziget.

Term�szeti �rt�kek

• Budapest term�szeti �rt�kekben rendk�v�l gazdag v�ros, t�bbek k�z�tt barlangok, forr�sok, n�v�nyt�rsul�sok �l�helyei, kiterjedt parkok �llnak term�szetv�delem alatt. A v�ros sz�v�ben tal�lhat� a Gell�rt-hegy. A ritka term�szeti �rt�kek k�z�l megeml�tend� a P�l-v�lgyi-cseppk�barlang �s a Sas-hegyi Term�szetv�delmi Ter�let.
• Term�szeti adotts�gaiban meghat�roz� a Duna, K�z�p-Eur�pa legnagyobb foly�ja, amely �szak–d�li ir�nyban, mintegy 30 kilom�ter hosszan �s 400 m�teres �tlagos sz�less�ggel szeli �t a f�v�rost. A Duna a f�v�ros v�zsz�ks�glet�nek b�zisa (�s egyben szennyvizeinek befogad�ja), Eur�pa egyik legjelent�sebb v�zi�tja, ezenk�v�l �d�l�si, sportol�si �s utaz�si lehet�s�geket ny�jt a nagyv�ros lakoss�g�nak.
• Budapest K�z�p-Eur�pa egyetlen olyan f�v�rosa, amelyh�forr�sokkal rendelkezik. A napi 70 milli� liter hozam�, k�l�nb�z� h�fok� �s gy�gyhat�s� forr�svizeket a 19. sz�zad v�g�t�l kezdt�k m�dszeresen hasznos�tani. Budapest 1934-ben nyerte el a f�rd�v�rosi c�met, 1937-ben nemzetk�zi gy�gyf�rd�helly� nyilv�n�totta az I. Nemzetk�zi F�rd��gyi Kongresszus. A v�rosban 80 term�lvizes �s �sv�nyvizes, valamint t�bb mint 400 keser�vizes forr�s tal�lhat�, h�fokuk 24–78 �C k�z�tt v�ltakozik. Bud�n magukt�l t�rnek a felsz�nre a meleg viz� (50–70 �C-os) forr�sok, m�g a Margit-szigeten �s Pesten f�rt kutakat alkalmaznak. A k�ntartalm� budapesti gy�gyv�z sokf�le betegs�g gy�gy�t�s�ra alkalmas. Budapest els� h�vizes art�zi k�tj�t 1867-ben helyezt�k �zembe.

http://bp123.ewk.hu/foldrajzilag