Pestszentl�rinc – Pestszentimre ter�lete m�r a honfoglal�s idej�n lakott volt, legkor�bbi r�nk maradt �r�sos eml�t�se XIV. sz�zadi oklevelekben tal�lhat�.

Mayerffy Xav�r Ferenc (akir�l az orsz�g egyetlen nemzetk�zi rep�l�tere nev�t kapta) a XIX. sz�zad elej�n mintagazdas�gg� fejlesztette az itt kialak�tott majort.
1814-ben, a Nap�leon legy�z�se ut�n B�csben �l�sez� nagyhatalmi konferencia vend�gei l�togat�st tettek Pest-Bud�n. Ez alkalomb�l katonai par�d�t rendeztek Szentl�rinc puszt�n. A porosz, orosz, Habsburg uralkod� a mai Gilice t�r k�rny�k�n emelt kil�t�r�l (Gloriette) szeml�lte az esem�nyeket. Maga a kil�t� a m�sodik vil�gh�bor� sor�n elpusztult ugyan, de nev�t ma is �rzi a szomsz�ds�g�ban kialak�tott telep�l�sr�sz. 
A kil�t�val k�zel egy id�ben �p�lt a ker�let egyetlen m�eml�k jelleg� �p�lete, a barokk k�polna is.
 A Kispesthez tartoz� l�rinci telkeket a politikai �s tudom�nyos �let vezet� szem�lyis�gei v�s�rolt�k meg pihen�, nyaral� helyk�nt. Vill�ja volt itt b�r� E�tv�s Lor�nd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg h�res szabadt�ri torzi�s inga k�s�rleteit, Pusk�s Tivadarnak, a telefonh�rmond� �s a telefonk�zpont feltal�l�j�nak, Marg� Tivadarnak, az �r�kl�stan kutat� biol�gus�nak, gr�f L�nyay Menyh�rt p�nz�gyminiszternek, aki el�rte, hogy 1875-ben kialak�tott�k a Cegl�d-Szolnok vas�tvonalon "Puszta Szent L�rinc Nyaral�" vas�t�llom�st, mely �ltal k�nnyen megk�zel�thet�v� v�lt az �j telep�l�s. Adotts�gai miatt ipari l�tes�tm�nyek is megjelentek a k�rny�ken. Els�sorban t�glagy�rak, kavicsb�nya, k�s�bb textil�zem, hord�-, szalagsz�v�-, kocsil�mpa gy�r.
1910-ben Pestszentl�rinc �n�ll� nagyk�zs�gg� alakult, 1936-t�l m�r megyei v�rosi rangot kapott. Ekkor l�tes�lt gimn�ziuma, �p�lt meg a v�s�rcsarnok, s kezd�d�tt meg a rep�l�t�r �p�t�se (mely azonban csak 1950-t�l szolg�lja a polg�ri rep�l�st).

Az �j v�rosk�zpont kialak�t�sa eredm�nyek�nt m�r l�that� az EU-szabv�nyoknak is eleget tev� v�s�rcsarnok, s a k�rnyezet�ben �p�l� lak�sok.
A ker�letben egyetlen m�eml�k tal�lhat�, a ker�let n�vad�j�nak emelt Szent L�rinc k�polna. Grassalkovich Antal �p�ttette az 1760-as �vekben barokk st�lusban, a hozz�vezet� diagon�lis K�polna �t tengely�ben. (A mai Marg� Tivadar u. v�g�n.) 1830 k�r�l klasszicista st�lusban �t�p�tett�k.
A ker�let tov�bbi l�tnival�i: Masterfil Pamutfon�ipari V�llalat (v�ztorony); klassziciz�l� k�ria; Dohn�nyi Ern� zeneiskola, volt T�nd�r-kert vend�gl�; Gyermekotthon, volt Kuszenda-villa; �ltal�nos iskola, volt Karmelita �rvah�z; Hargita t�r Fadrusz J�nos: Fesz�let
Jegenyefasor Pestszentl�rinc vas�t�llom�s; Kossuth Lajos t�r 2-4. iskola; Rudawszky utca 2. volt Liget mozi; �ll�i �t 462. strand �lt�z��p�lete, egykori L�v�szegylet Sz�kh�za (Zila K�v�h�z Krisztina Cukr�szda);
V�rosh�z utca 32. villa; Karinthy Frigyes gimn�zium, tervez�je: Kert�sz Andr�s, 1986-ban N�v�d�jat kapott �rte.
Az ipari eml�kek k�z�l eml�t�sre m�lt�: Lakatos �ti �j v�ztorony.  A Kossuth t�ren 1998-ban avatt�k fel az 1848-as eml�km�vet. A ker�letben mintegy 40 eml�km� tal�lhat�. 

K�l�n  figyelmet �rdemel a Ferihegyi L�gikik�t�, mely a f�v�ros �s az orsz�g egyetlen nemzetk�zi rep�l�tere.
A Ferihegyi felv�teli �p�let tervez�je ifj. D�vid K�roly. Az �p�tkez�s a h�bor� miatti megszak�t�sokkal 1942-47-ig tartott (Az �p�let k�l�nlegess�ge, hogy l�gifelv�telr�l egy kiterjesztett sz�rny� mad�rnak l�tszik.) 

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xviii_kerulet/