Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található.

Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort.
1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságában kialakított településrész. 
A kilátóval közel egy időben épült a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete, a barokk kápolna is.
 A Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875-ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő-, kocsilámpa gyár.
1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, 1936-tól már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése (mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést).

Az új városközpont kialakítása eredményeként már látható az EU-szabványoknak is eleget tevő vásárcsarnok, s a környezetében épülő lakások.
A kerületben egyetlen műemlék található, a kerület névadójának emelt Szent Lőrinc kápolna. Grassalkovich Antal építtette az 1760-as években barokk stílusban, a hozzávezető diagonális Kápolna út tengelyében. (A mai Margó Tivadar u. végén.) 1830 körül klasszicista stílusban átépítették.
A kerület további látnivalói: Masterfil Pamutfonóipari Vállalat (víztorony); klasszicizáló kúria; Dohnányi Ernő zeneiskola, volt Tündér-kert vendéglő; Gyermekotthon, volt Kuszenda-villa; Általános iskola, volt Karmelita árvaház; Hargita tér Fadrusz János: Feszület
Jegenyefasor Pestszentlőrinc vasútállomás; Kossuth Lajos tér 2-4. iskola; Rudawszky utca 2. volt Liget mozi; Üllői út 462. strand öltözőépülete, egykori Lövészegylet Székháza (Zila Kávéház Krisztina Cukrászda);
Városház utca 32. villa; Karinthy Frigyes gimnázium, tervezője: Kertész András, 1986-ban Nívódíjat kapott érte.
Az ipari emlékek közül említésre méltó: Lakatos úti új víztorony.  A Kossuth téren 1998-ban avatták fel az 1848-as emlékművet. A kerületben mintegy 40 emlékmű található. 

Külön  figyelmet érdemel a Ferihegyi Légikikötő, mely a főváros és az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.
A Ferihegyi felvételi épület tervezője ifj. Dávid Károly. Az építkezés a háború miatti megszakításokkal 1942-47-ig tartott (Az épület különlegessége, hogy légifelvételről egy kiterjesztett szárnyú madárnak látszik.) 

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xviii_kerulet/