Budapest nem sz�k�lk�dik cukr�szd�kban, a v�rosban sz�mos patin�s, nemzetk�zi h�rn�vnek �rvend� cukr�szd�ba s k�v�h�zba t�rhet�nk be. Mind a belv�rosban, mind a k�ls� ker�letekben tal�lni ilyen helyeket. Mivel maguk a magyarok im�dj�k az �dess�geket, a cukr�szd�k k�s� estig nyitva vannak. A legh�resebb, vil�gszerte ismert cukr�szd�k, amelyek megtal�lhat�k Budapesten: 

Gerbeaud: A legend�s "Gerbeaud" Budapest sz�v�ben, a V�r�smarty t�ren, m�lt�n b�szk�lkedik azzal, hogy egyike Eur�pa legr�gibb, legnagyobb, trad�ci�kban leggazdagabb �s legh�resebb cukr�szd�inak. A cukr�szd�t 1858-ban Kugler Henrik alap�totta, a k�vetkez� tulajdonos, Gerbeaud Emil a sz�zedfordul�ra m�r vil�gh�r�v� tette. Gerbeaud Emil genfi s�tem�nyk�sz�t� csal�d sarja, kiv�l�an tehets�ges cukr�sz �s csokol�d�gy�ros. A magyar cukr�szipart Gerbeaud-on kereszt�l ismerte meg Eur�pa, neki k�sz�nheti vil�gh�rnev�t. A Gerbeaud legn�pszer�bb k�l�nlegess�gei a Dobos- �s az Eszterh�zy-torta, a Kugler mignon, vagy a Gerbeaud szelet mellett term�szetesen a k�nny�, joghurtos- �s gy�m�lcs�s �dess�gek is megtal�lhat�k a h�t�vitrinek polcain. A szemnek �s sz�jnak egyar�nt leny�g�z� bonbonsarok csak tov�bb fokozza a k�n�latot. Ny�ron a gazdag s�tem�nyk�n�lat kieg�sz�l a Gerbeaud h�zi f�z�s� k�zm�ves fagylaltjaival. A Gerbeaud K�v�h�z szalonjaiban egyszerre 330 vend�g �lvezheti a klasszikus k�v�h�zi hangulatot, s ny�ron tov�bbi 300 ember m�lathatja az id�t a teraszon. A k�v�h�z 1998 �ta �jj��p�tve, megifjodva, de a r�gi patin�s atmoszf�r�t �rasztva v�rja a r�gim�di cukr�szd�k szerelmeseit. 

Hauer: Hauer Rezs�, a Hauer cukr�szdinasztia alap�t�ja 1865-ben sz�letett Esztergomban. �desapja a hercegpr�m�si konyha f�szak�csa volt. 31 �vesen megv�s�rolta a R�k�czi �ti cukr�szd�t �s hamarosan haz�nk egyik cukr�sz nagys�g�v� n�tte ki mag�t. A cukr�szda �vr�l �vre b�v�lt, ide j�rtak k�v�zni, fagylaltozni a sz�niakad�mia n�vend�kei, a pesti polg�rok. A cukr�szda k�s�bb h�res m�v�szek, politikusok t�rzshely�v� v�lt. Ami a k�n�latot illeti, az els� vil�gh�bor� ut�n beindult a bonbon- �s csokol�d��zem is; k�zkedvelt term�k volt a Hauer-f�le parf�, a tejsz�ntorta, a h�zi bef�tt, a kar�csony el�tt gy�rtott szaloncukor. A Hauer sz�rnyal�s�nak a m�sodik vil�gh�bor�, majd az azt k�vet� �llamos�t�s vetett v�get. A cukr�szda j�v�je sok�ig k�rd�ses volt, 2002 okt�ber�ben azonban �jra r�gi f�ny�ben nyitotta meg kapuit sokak �r�m�re. A Hauer cukr�szda k�n�lat�ban napjainkban olyan ritkas�gok �s egyedi s�tem�nyek szerepelnek, mint a HAUER-kr�mes, HAUER-torta, Br�dy-torta, Narancsos karamell-torta, Erdeigy�m�lcstorta, �s rengetek napi meglepet�s-finoms�got. 

http://www.ohb.hu/guide/confectioners.hu.html