Csepel a pesti sksg, a budai hegyek s a ttnyi fennsk tallkozsnl, a Csepel-sziget szaki rszn helyezkedik el. A 84 ezer lakos kerlet 1950. janur 1. ta tartozik a fvroshoz. Korbban vros, eltte az orszg egyik legnpesebb faluja volt. A telepls fejldsben meghatroz trtnelmi esemny volt a Weiss-testvrek ltal 1892-ben alaptott tltnyszerel mhely, a ksbbi Csepel Mvek, valamint az 1928-ban megnyitott Csepeli Nemzeti s Szabadkikt, amely a Duna-tengerhajzs kzpontja.
Mveldsi intzmnyeink s kt zeneiskolnk egsz vben ignyes s tartalmas programokkal vrjk az ideltogatkat. A Csepel Galria s Helytrtneti Gyjtemny gazdag knlata kpet ad a kerlet lnk kpzmvszeti letrl s Csepel teleplstrtnetrl. Az Iskola Galria, mely egyedlll a fvrosban, a dikok eszttikai nevelst szolglja. Hagyomnyos rendezvnyeink kzl kiemelkedik az prilis utols hetben megrendezsre kerl Csepeli Napok, valamint az szi Mria Napi Bcs. Csepel sportlete kzismert, fknt a versenysportok olimpiai s orszgos bajnokain keresztl.
A Mesterhz tterem s a Pusoma Vendgl kellemes krnyezetben igazi gasztronmiai lmnyt nyjt az ideltogatknak. Ignyes szllslehetsg a Botel Hotelban tallhat, amely egy elegns hajszlloda a Soroksri Duna-gban. A Csepeli strand, amelynek medencjt egy termlvizes kt tpllja, elismert dl-pesti pihenhely. Kellemes stkat lehet tenni a Kis-Duna parton, ahol a horgszok paradicsoma mellett a vzisportok kedvelinek, de akr stahajs kirndulsoknak is adottak a lehetsgei.
http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xxi_kerulet/ |