�jpest (Budapest IV. ker�lete) a Duna bal partj�n, Pest �szaki r�sz�n tal�lhat�.

Ter�lete 18,8 km², lak�inak sz�ma mintegy 110 000 f�. A magyar f�v�ros �szaki kapuj�ban sz�ztizenn�gy �ven �t �n�ll� k�zs�g volt. Az �jpest elnevez�st nyomtat�sban el�sz�r 1838-ban �rt�k le. Az �n�ll� k�zs�gi szervezet alap�t�level�t 1840-ben adta ki gr�f K�rolyi Istv�n. �jpest 1870-re az orsz�g legnagyobb l�leksz�m� k�zs�ge lett kb. 10 000 lakossal �s jelent�s iparral. 1907-ben "rendezett tan�cs�" v�ros rangj�ra emelt�k, els� polg�rmestere dr. Ugr� Gyula volt. A k�s�bb m�r megyei jog� v�rost 1950. janu�r 1-j�vel csatolt�k Budapesthez.

Az egykor b�r-, fa-, textil- �s vegyipar�r�l h�res v�rosr�sz ma is jelent�s c�gek gy�rainak ad helyet, ilyen p�ld�ul a Tungsram �s a Chinoin.

A v�rosr�sz kiemelked� irodalmi alakja t�bbek k�z�tt Babits Mih�ly k�lt� �s Kaffka Margit �r�, akik itt tan�tottak. �jpesten �lt �s alkotott Berda J�zsef k�lt� is. �p�t�szeti nevezetess�g a V�ztorony �s a V�rosh�za �p�lete. �jpest helyt�rt�neti gy�jtem�nnyel, sz�nh�zzal �s gal�ri�val is rendelkezik

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_iv_kerulet/