Belvros-Liptvros Budapest V. kerlete. A Belvros Pest si vrosmagja, helyn az skorban is volt telepls, itt alakult ki a Duna egyik fontos tkelhelye. A fokozatosan fejld vros az vszzadok sorn tbbszr elpusztult, de az jjptsek sorn egyre szplt, egyre gazdagodott.
Az 1838. vi rvz utn a "Szpt Bizottmny" igen sokat tett a korszer vroskp kialaktsa rdekben. A vros ekkor klasszicista arculatot kapott. Ebben az idszakban plt a Dek tri evanglikus templom, a Vrmegyehza s a Lnchd.
A reformkorban e vrosrszkvhzaiban, vendglibentallkoztak a politikai, irodalmi, tudomnyos let szerepli (Duna-parti Kremnitzer Kvhz, Pilvax). A XIX. szzad msodik felnek s a szzadfordulnak rohamos fejldst jelzik az ekkor plt hidak s nevezetes pletek is: a Ferenc Jzsef hd (ma Szabadsg hd), az Erzsbet hd, az Akadmia plete, a Parlament, a Gresham-palota.
A Belvros kerlethez 1950-ben csatoltk a Liptvros Szent Istvn krtig nyl terlett. Az V. kerlet, a Belvros ma is a szellemi, a politikai s kulturlis let, valamint az idegenforgalom kzpontja. nkormnyzata azon munklkodik, hogy mind az itt lk, mind az ideltogatk otthon rezzk magukat.
http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_v_kerulet/
|