Duna-korzó |
|
|
|
A díszes kandeláberekkel ékesített, padokkal ellátott sétány nagyjából száz évvel ezelőtt épült ki. Sétára és a Dunai panoráma élvezetére egyaránt csábít.
|
Ferenciek tere |
|
|
|
A Ferenciek tere a város egyik fontos közlekedésipontja. Alatta közúti és gyalogos aluljárón halad a forgalom, és megállója vanitt az észak-déli Metró-vonalnak is.
|
Pénzügyminisztérium |
|
|
|
A Magyar Általános Hitelbank reprezentatív, Alpár Ignác által tervezett, 1909-1913 között épült, eklektikus-szecessziós-modern palotája 1948 óta ad otthont a Pénzügyminisztériumnak.
|
Gresham-palota |
|
|
|
A volt Gresham biztosító székháza a város egyik legpazarabb palotája, a magyarországi szecesszió műremeke az V. kerület egyik nevezetessége. A Quittner Zsigmond és Vágó József tervei szerint 1907-ban épült palotát luxusszállóvá alakították.
|
Vörösmarty tér, |
|
|
|
A pesti Belváros igazi központja a Vörösmarty tér, - mely az V. kerületben található - a legendás Gerbeaud (Zserbó) cukrászdával, a Szózat szerzőjének márványszobrával, utcai rajzolókkal és számtalan rendezvénnyel.
|
Kiskirálylány-szobor |
|
|
|
Budapest V. kerületében sétálók között hamar népszerűvé vált, a korláton ülő ″Kiskirálylány″ Duna-korzón, a Pesti Vigadó előtti villamosmegállóban.
|
Viselettörténeti Babamúzeum |
|
|
|
TuriTörök Tibor megálmodta, Zorkóczy Éva életre hívta ezt a különlegesviselettörténeti babamúzeumot, mely nem csak népviseleteket, hanem az egyházi,felekezeti, rendi ornátusokat és a magyar könnyűlovasság ruháitmutatja be.
|
Párizsi udvar |
|
|
|
Az eklektikus-neogótikus Párizsi udvar az úgynevezett Brudern-ház belső vásárló-udvara. Ez teszi igazán érdekessé, hiszen a századfordulóról egyetlenként megmaradt és igen elegáns passzázs ez.
|
Tőzsdepalota, MTV-székház |
|
|
|
Az Alpár Ignác tervei szerint 1907-re felépült tőzsdepalotában jelenleg a Magyar Televízió működik.A Szabadság tér helyén korábban a Hild János tervei alapján 1786-ban épült, hírhedt "Újépület" (Neugebäude) állt. A kaszárnya, majd börtön az osztrák önkényuralom szimbóluma lett, és a kiegyezés után nem találtak számára új funkciót, ezért 1897-98 között lebontották
|
Batthyány Lajos-örökmécses |
|
|
|
Az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost az osztrák hatalom golyó általi halálra ítélte. Kivégzésének helyszínén 1926-ban örökmécsest emeltek.
|
Váci utca |
|
|
|
Budapest V. kerületében található a Váci utca, Pest lüktető, mozgalmas centruma: a City, ahol bankok, luxusüzletek sorakoznak egymás mellett sűrűn belakva a szűk telkeket. Kevés a kiemelkedően régi épület, de figyelemre méltó munka sok akad.
|
Károlyi-palota |
|
|
|
Budapest V. kerületének egyik legjelentősebb klasszicista műemléke. Az egyemeletes, szabadon álló ház 1832-ben épült Anton Pius Riegl és Hofrichter József tervei szerint.
|
Földművelésügyi Minisztérium |
|
|
|
A Földművelésügyi Minisztérium háromemeletes, eklektikus épülete Bukovics Gyulának a Parlament építészeti tervpályázatán harmadik díjat kapott tervei alapján épült 1895-1897 között.
|
Cipők a Duna-parton |
|
|
|
A Duna-parton, a Pesti alsó rakparton sétálva láthatjuk a második világháború alatt, 1944-45-ben, a Nyilaskeresztes Párt által hidegvérrel lemészárolt, a Dunába lőtt zsidók emlékművét, a hatvan pár bronz cipőt, amely Pauer Gyula és Can Togay páros alkotása.
|
Petőfi Irodalmi Múzeum |
|
|
|
A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre. Az újonnan alapított múzeum, mint az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja, tekintélyes gyűjteményt örökölt.
|
Pesti Vigadó |
|
|
|
Az ország egyik legreprezentatívabb kulturális helyszíne. Külső és belső építészeti megjelenésével, kiváló akusztikájával Magyarország és Budapest zenei életének meghatározó koncertterme. Az impozáns épületnek 700 fő befogadására alkalmas hangversenyterme és a 220 fős kamaraterme van.
|
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum |
|
|
|
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum alapítását több kísérlet előzte meg. A gasztronómia-történeti múzeumok létrehozásának gondolata a 19. század végétől követhető nyomon. Glück Frigyesnek (1858-1931), a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselőjének a magángyűjteménye mellett az I. világháború után a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete vendéglátó-ipari felszerelésekből, ét- és menülapokból, fényképekből álló, jelentős gyűjteményt őrzött egy létesítendő múzeum részére.
|
Kresz Géza Mentőmúzeum |
|
|
|
A múzeum bemutatja a mesterséges lélegeztetés és az újraélesztési eljárások történetét Magyarországon valamint az Országos Mentőszolgálat gépjárműállományának rövid történetét.
|
Ady Emlékmúzeum |
|
|
|
Ez a lakás volt Ady Endre utolsó lakása, otthona, itt élt feleségével, Boncza Bertával 1917. őszétől, 1919. januárjáig. A lakásmúzeumban kiállított tárgyak nagy része Ady és Csinszka birtokában volt.
|
Televízió Múzeum |
|
|
|
A múzeumi gyűjtemény a magyar televíziózás fél évszázados múltját mutatja be a kiállított tárgyak és a levetíthető műsoros kazetták segítségével.
|
Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeum |
|
|
|
A kontinens első -1896. május 2-án átadott- földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1996-ban a földalatti megindulásának 100. évfordulójára - a teljes földalatti vonal mellett - a múzeum is megújult.
|
Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont |
|
|
|
A Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja a jegybanki tevékenységhez szorosan kapcsolódó területeket, fogalmakat és eszközöket mutatja be. A központ látszólag távol eső témákat foglal magába, amelynek központi, összekötő eleme (mi más is lehetne?) a pénz.
|
Kossuth Múzeumhajó |
|
|
A közel 100 esztendős Kossuth gőzhajó már önmagában is kiemelkedő muzeális értékkel bír, hiszen mára ez az egyetlen eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon!
|
Néprajzi Múzeum |
|
|
A Néprajzi Múzeum Magyarország egyik legrégibb kulturális intézménye, mely 1872-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztályaként alakult meg. Első gyűjteménye Xántus János kelet-ázsiai kollekciója volt, majd az 1880-as évektől a magyar nép kultúrájának eltűnőben lévő tárgyi világa került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, de nem szűnt meg a szomszédaink, a rokon népek és a távoli kontinensek tárgyi világa és életmódja iránti érdeklődés sem. Ma a Néprajzi Múzeum közel negyedmilliónyi műtárgyat őriz, melynek kétharmada a magyar anyag.
|
Szent István Bazilika |
|
|
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint.
|
Országház |
|
|
Az Országház eklektikus, a Duna-part mentén hosszan elnyúló épületét Steindl Imre tervezte. Nemcsak látványa, méretei is lenyűgözőek: 268 méter hosszú és 118 méter széles.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…