M�ricz Zsigmond-szobor
Az �r� sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja alkalm�b�l �ll�tott�k a szobrot, nem messze a h�zt�l, ahol egykor M�ricz �lt. A k�zt�ri szobor Varga Imre Kossuth-d�jas m�v�sz alkot�sa. Tov�bb…

Gell�rt Sz�ll� �s F�rd�
Budapest XI. ker�let�ben tal�lhat� Gell�rt Sz�ll� k�sei szecesszi�s st�lusban �p�lt 1918-ban. A sz�llod�val egybe�p�tett gy�gyf�rd�, uszoda �s strand a f�v�ros egyik legszebb f�rd�je. Tov�bb…

Szabads�g-szobor, Budapest
Budapest XI. ker�let�ben, a Gell�rt-hegy tetej�n �ll� alkot�s ma a szabads�g jelk�pe. A v�rosk�pi jelent�s�g� n�alak az 1947-ben felavatott Felszabadul�si eml�km� k�zponti figur�ja volt, miut�n a katonaalakokat elt�vol�tott�k a kompoz�ci�b�l, a szobor a szabads�g jelk�pe lett. Tov�bb…

Elef�ntos d�sz-iv�k�t
A gazdagr�ti Torb�gy utcai parkban, a Kaptat� s�t�ny melletti r�gi iv�k�t hely�n 2008 j�nius�ban avatt�k fel Krajcsovics K�roly �tv�s-iparm�v�sz Elef�ntos d�sz-iv�k�tj�t. A k�l�nleges, v�r�sr�zlemez elemekb�l �ll�kifoly�s k�t elef�ntos kompoz�ci�j�n m�s, a Dzsungel k�nyv�ben szerepl� �llatfigur�k is helyet kaptak (tigris, p�rduc, majom, k�gy�). Tov�bb…

Bika-domb
A ter�let Kelenf�ld V�rosk�zpont meg�ll�n�l tal�lhat�, melyet a 7, 7A, 173, 14, 114 �s 103 jelz�s� aut�buszokkal �rhet�nk el. G�pkocsival a Bart�k B�la �t-T�t�nyi �t �tvonalon, vagy a Feh�rv�ri �t fel�l az Etele �ton �t k�zel�thetj�k meg. Parkolni a Vahot utc�ban tudunk, a T�t�nyi �t �s a B�rtfai utca k�z�tt. Tov�bb…

Kelenf�ld
Az el�bbi k�zel�ben, de m�r Kelenf�ld �szaki r�sz�n �ll a neorom�n st�lus� kelenf�ldi evang�likus templom (Schulek J�nos, 1928). A v�rosr�szben tal�lhat� az 1870-es �vekben t�pusterv alapj�n �p�lt Kelenf�ldi p�lyaudvar �s a Duna-part ipari m�eml�kei, a 1911-ben �p�lt Budai Hengermalom �s az 1914-t�l m�k�d� Kelenf�ldi H�er�m� (Reichl K�lm�n �s Borbir� Virgil tervei alapj�n 1937-ben �rte el v�gleges �llapot�t). Tov�bb…

L�gym�nyos
L�gym�nyos a sz�zadfordul�s M�egyetem (tervez�i: Czigler Gy�z�, Hauszmann Alajos �s Pecz Samu) mellett a modern ELTE-campusszal is b�szk�lkedhet. Ennek sz�l�n kapott helyet a Magyar Szentek Temploma (T�r�k Ferenc �s Bal�zs Mih�ly, 1996). A r�la elnevezett �t �s az Irinyi J�zsef utca sark�n �ll Karinthy Frigyes szobra (Paulikovics Iv�n, 1988). Tov�bb…

Szentimrev�ros
A Gell�rt-hegy t�v�ben, a Szabads�g h�d (1896) k�zel�ben, a Szent Gell�rt t�ren �p�lt fel 1918-ra a Gell�rt Sz�ll� �s gy�gyf�rd� szecesszi�s st�lusban, Sebesty�n Art�r, Sterk Izidor �s Heged�s �rmin tervei alapj�n. El�tte �ll a budapesti gy�gyf�rd�ket szimboliz�l� Forr�sh�z (2003). A Gell�rt t�rt�l a M�ricz Zsigmond k�rt�r �s Kosztol�nyi Dezs� t�r vonal�ig terjed� szentimrev�rosi �tszakasz h�zai a 20. sz�zad els� �vtizedeiben �p�ltek. A ter�let k�zpontj�ban l�v�,2010-ben fel�j�tott �s parkos�tott  Tov�bb…

Gell�rthegy
T�rt�net�nek saj�toss�gai folyt�n a ker�let �p�leteinek z�me a 20. sz�zad folyam�n �p�lt. A 19. sz�zad legjelent�sebb eml�ke a hegy tetej�n �ll� Citadella, amely sz�rakoz�helyeknek �s ki�ll�t�soknak ad otthont. A k�zvetlen k�zel�be �p�lt Budapest egyik szimb�luma, Kisfaludi Strobl Zsigmond m�ve, az 1947-ben fel�ll�tott Szabads�g-szobor. A hegyr�l kiv�l� panor�ma ny�lik Pestre �s a budai v�rnegyedre. Tov�bb…

Albertfalvai Helyt�rt�neti Gy�jtem�ny �s Iskolam�zeum
Az els� vil�gh�bor� kezdet�t�l fogva a Duna ment�n - a budapesti Szent Gell�rt t�rt�l eg�szen �rdig - l�tes�ltek a magyar rep�l�s jelent�s b�zisai. Ezek k�z�l legfontosabb volt az Els� Magyar Rep�l�g�pgy�r �s ennek sz�razf�ldi- ill. v�zi rep�l�tere Albertfalv�n, 1914 �s 1926 k�z�tt. Az els� rep�l�g�pek meg�p�t�s�nek 80. �vfordul�j�ra k�sz�lt el a m�zeum ki�ll�t�sa, mely - k�l�n�sen a tanul�k k�r�ben - osztatlan sikert aratott. A k�pen Beleznay Andor, a m�zeum vezet�je az �rdekl�d� tanul�k k�r�ben l�that�, egy rep�l� bemutat�sa kapcs�n Tov�bb…

Sas-hegy
A Sas-hegyet m�r �vsz�zadok �ta nem k�ti �ssze term�szetes erd�takar� a Budai-hegys�g t�bbi r�sz�vel. Nemcsak t�zif�t v�gtak a Bud�n leteleped�k, de m�r II. G�za kir�ly idej�n (1141-1162) az�rt is irtott�k a Budai V�r k�rny�ki erd�ket, hogy sz�l�t telep�tsenek. Az els� sz�l�k �bud�n, a Kis-Gell�rt-hegyen �s a Sas-hegyen voltak. Ezeken a ter�leteken sok�ig feh�rborokat termesztettek. A t�r�k h�dolts�g visszavetette a sz�l� �s bortermel�st, de a XVII. sz�zad v�g�n a t�r�k�k el�l menek�l� szerbek Bud�n is elterjesztett�k a balk�ni v�r�sborkult�r�t Tov�bb…