Móricz Zsigmond-szobor
Az író születésének 125. évfordulója alkalmából állították a szobrot, nem messze a háztól, ahol egykor Móricz élt. A köztéri szobor Varga Imre Kossuth-díjas művész alkotása. Tovább…

Gellért Szálló és Fürdő
Budapest XI. kerületében található Gellért Szálló kései szecessziós stílusban épült 1918-ban. A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand a főváros egyik legszebb fürdője. Tovább…

Szabadság-szobor, Budapest
Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején álló alkotás ma a szabadság jelképe. A városképi jelentőségű nőalak az 1947-ben felavatott Felszabadulási emlékmű központi figurája volt, miután a katonaalakokat eltávolították a kompozícióból, a szobor a szabadság jelképe lett. Tovább…

Elefántos dísz-ivókút
A gazdagréti Torbágy utcai parkban, a Kaptató sétány melletti régi ivókút helyén 2008 júniusában avatták fel Krajcsovics Károly ötvös-iparművész Elefántos dísz-ivókútját. A különleges, vörösrézlemez elemekből állókifolyós kút elefántos kompozícióján más, a Dzsungel könyvében szereplő állatfigurák is helyet kaptak (tigris, párduc, majom, kígyó). Tovább…

Bika-domb
A terület Kelenföld Városközpont megállónál található, melyet a 7, 7A, 173, 14, 114 és 103 jelzésű autóbuszokkal érhetünk el. Gépkocsival a Bartók Béla út-Tétényi út útvonalon, vagy a Fehérvári út felől az Etele úton át közelíthetjük meg. Parkolni a Vahot utcában tudunk, a Tétényi út és a Bártfai utca között. Tovább…

Kelenföld
Az előbbi közelében, de már Kelenföld északi részén áll a neoromán stílusú kelenföldi evangélikus templom (Schulek János, 1928). A városrészben található az 1870-es években típusterv alapján épült Kelenföldi pályaudvar és a Duna-part ipari műemlékei, a 1911-ben épült Budai Hengermalom és az 1914-től működő Kelenföldi Hőerőmű (Reichl Kálmán és Borbiró Virgil tervei alapján 1937-ben érte el végleges állapotát). Tovább…

Lágymányos
Lágymányos a századfordulós Műegyetem (tervezői: Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Pecz Samu) mellett a modern ELTE-campusszal is büszkélkedhet. Ennek szélén kapott helyet a Magyar Szentek Temploma (Török Ferenc és Balázs Mihály, 1996). A róla elnevezett út és az Irinyi József utca sarkán áll Karinthy Frigyes szobra (Paulikovics Iván, 1988). Tovább…

Szentimreváros
A Gellért-hegy tövében, a Szabadság híd (1896) közelében, a Szent Gellért téren épült fel 1918-ra a Gellért Szálló és gyógyfürdő szecessziós stílusban, Sebestyén Artúr, Sterk Izidor és Hegedűs Ármin tervei alapján. Előtte áll a budapesti gyógyfürdőket szimbolizáló Forrásház (2003). A Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtér és Kosztolányi Dezső tér vonaláig terjedő szentimrevárosi útszakasz házai a 20. század első évtizedeiben épültek. A terület központjában lévő,2010-ben felújított és parkosított  Tovább…

Gellérthegy
Történetének sajátosságai folytán a kerület épületeinek zöme a 20. század folyamán épült. A 19. század legjelentősebb emléke a hegy tetején álló Citadella, amely szórakozóhelyeknek és kiállításoknak ad otthont. A közvetlen közelébe épült Budapest egyik szimbóluma, Kisfaludi Strobl Zsigmond műve, az 1947-ben felállított Szabadság-szobor. A hegyről kiváló panoráma nyílik Pestre és a budai várnegyedre. Tovább…

Albertfalvai Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum
Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között. Az első repülőgépek megépítésének 80. évfordulójára készült el a múzeum kiállítása, mely - különösen a tanulók körében - osztatlan sikert aratott. A képen Beleznay Andor, a múzeum vezetője az érdeklődő tanulók körében látható, egy repülő bemutatása kapcsán Tovább…

Sas-hegy
A Sas-hegyet már évszázadok óta nem köti össze természetes erdőtakaró a Budai-hegység többi részével. Nemcsak tűzifát vágtak a Budán letelepedők, de már II. Géza király idején (1141-1162) azért is irtották a Budai Vár környéki erdőket, hogy szőlőt telepítsenek. Az első szőlők Óbudán, a Kis-Gellért-hegyen és a Sas-hegyen voltak. Ezeken a területeken sokáig fehérborokat termesztettek. A török hódoltság visszavetette a szőlő és bortermelést, de a XVII. század végén a törökök elől menekülő szerbek Budán is elterjesztették a balkáni vörösborkultúrát Tovább…