A budapesti Kossuth Lajos tér az V. kerületben, a Duna partján terül el, a Lipótvárosban, az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között. A tér az Országház miatt szimbolikusan a magyarállamiság központja, így gyakori helyszíne az állami ünnepeknek, külföldi államfők és más vendégek köszöntésének, valamint egyéb közéleti, politikai rendezvényeknek.
Határai: Széchenyi rakpart 10., Akadémia utca 20., Garibaldi utca 2., Vértanúk tere 1. és 4., Szalay utca 1. és 2., Falk Miksa utca 1. és 2., Balassi Bálint utca 1.
Név és történet
A tér első feljegyzett neve Stadtischer Auswind Platz („Városi kikötő tér”) volt, ez az 1820-as évekből származik. Később hívták Városi Fészer térnek, Hajókászati térnek, Schiffauswindsamts Platznak („Hajókirakodási Hivatal tere”). 1854-ben keleti oldalán futott a Neuer Strassen Damm („Új védelmi gát”). 1853-tól Városi Tömő tér (Stadt Schopper Platz), 1880-tól az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között a Dunáig: Tömő tér[1], 1898-tól Országház tér, 1918-19-ben Köztársaság tér, 1919-től újból Országház tér.
A 19. század második felében épültek meg a tér fontos középületei, melyek révén a magyar állam szimbolikus jelentőségű helye lett. Ezek közül legfontosabb a nyugati oldalon elhelyezkedő Országház épülete.
A magyar Országgyűlés az 1880-as években pályázatot írt ki a magyar Parlament épületére. A pályázatra beérkezett művek közül az elsőt valósították meg, ez lett a jelenlegi Parlament, a pályázat második és harmadik helyezettjei a Néprajzi Múzeum illetve a Földművelésügyi Minisztérium épületeivé váltak. Tehát egy téren belül egy pályázat első három helyezettjét építették fel, ami a világon egyedülálló. Mindhárom épület a magyar Parlament épületének pályázatán szerepelt.
Az állandó Országház építéséről az 1880. évi XLVIII. törvénycikk [2] rendelkezett. Ez kimondta, hogy az épületet a főváros ötödik kerületében, a Tömő téren (a mai Kossuth téren) kell emelni, a tervek pályázat útján készítendők el, és a törvény végrehajtásáról a miniszterelnök gondoskodik. 1881 elején létrejött a pályázat lebonyolítására hivatott Országos Bizottság, amely Tisza Kálmánminiszterelnök vezetése alatt az arra hivatott szervezetek képviselőiből, valamint Weber Antal és Ybl Miklós építészekből állt. A beérkezett 19 pályázati tervből az Országos Bizottság 1883. május 27-én Steindl Imre tervét fogadta el.
A Parlamenttel szemben, a tér keleti oldalán található a 19-20. század fordulójának egyik legszebb palotasora: a Néprajzi Múzeum (eredetileg Igazságügyi palota) és a a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét.
A II. világháború után átmeneti híd épült a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között Kossuth híd néven, mely 1946 és 1960 között állt, amíg Budapest lebombázott Duna-hídjait újraépítették. A pesti és a budai oldalon is emlékköveket állítottak az elbontott híd helyére. 1973-ban és 2003-ban néhány napra pontonhidat építettek itt.
1956. október 25-én egy verzió szerint a Mezőgazdasági Minisztérium épületének tetejéről, más nézetek szerint szovjet tankokból sortüzet zúdítottak a téren tüntetőkre. Lásd: Sortűz a Parlamentnél 1956-ban.
1989. október 23-án itt kiáltotta ki Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről a teret megtöltő tömeg előtt a harmadik Magyar Köztársaságot.
2006. szeptember 17-én kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött a téren Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén május 26-án elhangzott beszéde miatt. Lásd még: Kossuth tériek.
A Parlament előtti parkoló helyére parkot és játszóteret tervezett az V. kerületi önkormányzat.
A 2011 júliusában elfogadott országgyűlési határozat szerint a Kossuth teret 2014. május 31-ig kell rekonstruálni az 1944 előtti állapotba
Emlékművek
József Attila szobra a Parlament mellett
A Kossuth Lajos tér parkja történelmi korok mementója: itt található az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángja, a halála 200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferenc-szobor, a tér névadója, Kossuth Lajostiszteletére születése 150. évfordulójára elkészült és 1952. szeptember 19-én felavatott Kossuth-szoborcsoport, az 1956-os Kossuth-téri sortűz áldozatainak jelképes sírja és emlékművük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium falán. A Dunaparton Kovács Bélaés a József Attila szobor áll. Utóbbi helyén a Andrássy Gyula emlékműve volt az első szobor a téren, ami 1906-tól 1945-ig állt. Helyére a költő alakja csak 1980-ban került. Gróf Tisza István emlékműve 1934-1945 között állt a téren. A Földművelésügyi Minisztérium előtt Nagyatádi Szabó István, a tér északi részén pedig az 1975-ben emelt Károlyi Mihály szobor látható.
Rákóczi-szobor
A lovasszobor II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára készített, Pásztor János (szobrász) és Györgyi Dénes(építész) 1937. május 2-án felavatott alkotása. A 4,7 méteres svéd gránit talapzaton 6 méter magas bronzlovas szobor áll. A Kossuth tér déli végében, arccal észak felé néző szobor talapzatának felirata a valódi évforduló dátumát, 1935-öt jelzi. A jobb oldalon olvasható latin szöveg (Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera) jelentése: „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei”. Ez Rákóczinak 1703-ban megjelent, a nemzetekhez intézett kiáltványának egy sora.[4] A talapzat másik oldalán a „Cum Deo pro Patria et Libertate” (latinul: „Istennel a hazáért és a szabadságért”) jelmondat olvasható, amely azon a zászlón szerepel, melyet a Nagyságos Fejedelem Esze Tamás és Kis Albertfelkérésére válaszul küldött, a breznai kiáltvánnyal együtt. II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós 1703. május 6-án Brezán várában kelt kiáltványukban harcba szólították a Habsburgok ellen Magyarország minden „nemes és nemtelen” lakosát.
A szobrot a tér átalakítása, a mélygarázs építése alatt eltávolíthatják a térről.[5]
Kossuth-szobor
|