A ker�let Buda d�li kapuja, az orsz�g nyugat-eur�pai �tmen� aut�forgalm�nak a kivezet�je. N�gy h�d k�ti �ssze a pesti parttal, van egy f�lszigete, roncshaj� kik�t�je, tov�bb� a Kelenf�ldi p�lyaudvaron kereszt�l ide fut be a dun�nt�li vas�tvonalakon k�zleked� vonatok t�bbs�ge.

A Gell�rt-hegy d�li l�b�t�l a Dunaparton, a Budapesti M�szaki Egyetem�p�letei h�z�dnak eg�szen a Pet�fi h�dig. A m�rn�kk�pz�s az 1635-ben alap�tott egyetemen bel�l 1782-ben indult meg, majd 1872-ben Magyar kir�lyi J�zsef M�egyetem n�ven egyetemi rangra emelt�k. 1945-ben kapta jelenlegi nev�t.

Az egyetem t�mbj�t�l nyugatra, a Vill�nyi �t 25. sz�m alatt tal�ljuk aCisztercit�k Szent Imre Pl�b�nia templom�t. A k�ttornyos, neobarokk �p�let 1938-ban �p�lt, a kapu felett a cisztercit�k v�d�szentjeinek szobrai l�that�k. A templomban �rzik Istv�n kir�ly fi�nak, Imre hercegnek erekly�it.
A Vill�nyi �t nyugati v�g�n�l a szikl�s Sas-hegy emelkedik, mely term�szetv�delmi ter�let. Szakmai vezet�ssel l�togathat�.
A Vill�nyi �ton visszakanyarodva, a Kosztol�nyi Dezs� t�ren a Feneketlen t� k�rnyezet�ben helyezkedik el a Budai Park Sz�npad. A Buda�rsi-Alkot�s-Hegyalja �t tal�lkoz�s�n�l az �gynevezett BAH csom�pontn�l l�p ki a v�rosb�l az M1, M7, E60, E71, E75 sz�m� aut��t.

Szabads�g h�d - Az eredeti hidat Ferenc J�zsef n�ven, 1894-1896 k�z�tt �p�tett�k Feketeh�zy J�nos tervei alapj�n. A II. vil�gh�bor� alatt s�lyosan megrong�l�dott. A h�bor� befejez�se ut�n els�k�nt �p�tett�k �jj�, ekkor kapta mai nev�t. 
A r�gi d�sz�t�elemeket megtartott�k, az �vek cs�csait egy-egy turulmad�r d�sz�ti. A pill�rkapuk tetej�n kir�lyi c�merek tal�lhat�k.

Megkezd�d�tt az �j metr�vonal �p�t�se is, amely a v�ros t�bbi r�sz�vel k�ti majd �ssze �jbud�t, egy�ttal v�rhat�an enyh�tve f��tvonalainak zs�folts�g�t is

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xi_kerulet/