Budafok–T�t�ny a f�v�ros XXII. ker�lete, Budapest d�lnyugati r�sz�n fekszik a Duna jobb partj�n. A ma k�zel 60 ezres l�leksz�m� ker�let 1950-ben j�tt l�tre Budafok v�ros, valamint Nagyt�t�ny �s Budat�t�ny k�zs�gek egyes�t�s�vel. A fenns�k Kamaraerd� melletti, sziklagyepes r�sze, amely sz�mos ritka n�v�ny- �s �llatfaj �l�helye, valamint a H�ros-sziget a m�g �rintetlen art�ri erd�s�g�vel term�szetv�delmi ter�let.

Az �jk�kort�l kezdve m�r folyamatosan lakott vid�ken az els� jelent�s eml�ket a r�maiak hagyt�k, l�trehozva Campona castellum�t (Nagyt�t�ny), amely a limes egyik jelent�s katonai t�bora volt. Fontos dunai �tkel� l�v�n folytonos volt a lakoss�g, s a n�pv�ndorl�s kor�b�l is ker�ltek el� r�g�szeti leletek. A honfoglal�s ut�n Nagyt�t�ny ter�let�n volt T�h�t�m (Teteny) vez�r t�li sz�ll�sa. Az ezut�n m�r T�t�nynek nevezett telep�l�sen IV. (Kun) L�szl� 1279-ben orsz�ggy�l�st tartott a kun k�rd�s rendez�s�re. Az oklevelek tan�s�ga szerint a kir�ly �s k�s�rete a H�ros (egykor Cs�thnak nevezett)-szigeten l�v� Cs�ti premontrei pr�posts�gban sz�llt meg. A T�t�nyt�l �szakabbra fekv� Cs�t falun k�v�l m�g egy harmadik telep�l�s is l�tezett vid�k�nk�n, a mai budafoki fennsikon l�v� K�na. T�t�ny a XV. sz�zad m�sodik fel�ben �lte vir�gkor�t, ekkor m�r mez�v�ros (oppidum) volt.

Budafok, amely �j nev�t 1886-ban kapta az addigi Promontor helyett, 1926-ban v�rosi rangot kapott. A megsz�nt sz�l�kult�ra folytat�sak�nt a v�ros a XX. sz�zadban jelent�s bor�szati centrumm� fejl�d�tt, ahol a mai napig bor�szokat is k�peznek. 1987-ben Budafok megkapta a „Sz�l� �s Bor V�rosa” kit�ntet� nemzetk�zi oklevelet. A t�lnyom�an kertv�rosias jelleg� ker�let a mai napig is �rzi egykori alkot� telep�l�seinek jelleg�t, amelyekben eleink m�eml�kek sor�t hagyt�k r�nk.
L�tnival�k: Sz�raz-Rudny�nszky Kast�ly, azaz a Nagyt�t�nyi Kast�lym�zeum; Szoborpark M�zeum; Tropicarium.

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xxii_kerulet/