Ez a v�rosr�sz Erzs�bet kir�lyn�r�l kapta nev�t, 1882-ben. A nagysz�m� zsid� lakoss�g miatt t�bb zsinag�ga �p�lt itt.

A Kir�ly-Rumbach-Sebesty�n-Doh�ny-Ak�cfa utca �ltal hat�rolt v�rosr�sz az egykori gett� ter�lete volt, 1944 ut�n. 1945 janu�rj�ban siker�lt felszabad�tani �s felsz�molni a gett�t.

A Doh�ny utca �s a Wessel�nyi utca tal�lkoz�s�n�l �p�lt Eur�pa legnagyobb zsinag�g�ja 1854-1855 k�z�tt, Ludwig F�rster tervei alapj�n, m�r st�lusban. A tervez�sben Feszl Frigyes is k�zrem�k�d�tt.  A hagymakupol�s k�t torony k�z�tti homlokzat legszebb d�sze a r�zsaablak. Az alatta l�v� h�ber felirat M�zes k�nyv�b�l val� id�zet. Az �p�let v�r�s �s feh�r t�gl�val van burkolva, ker�miad�sz�t�ssel kombin�lva. A t�raszekr�ny �s a sz�sz�k kialak�t�sa Feszl Frigyes tervei szerint val�sult meg.

A Wessel�nyi utcai sz�rny�ban helyezkedik el, az Orsz�gos Zsid� Vall�si �s T�rt�neti Gy�jtem�ny, mely Eur�pa leggazdagabb zsid� vonatkoz�s� gy�jtem�nye. A Doh�ny utcai oldalon a Zsid� M�zeum tal�lhat�. A kertben l�that� a Holocaust Eml�km�, ac�lb�l �s gr�nitb�l, melyet Varga Imre tervezett.

A Doh�ny utca �s az Erzs�bet k�r�t sark�n �ll a neorenesz�nsz st�lus� New York palota. A n�gyemeletes �p�let 1891-1895 k�z�tt �p�lt, Hauszmann Alajos tervei alapj�n. Az �p�let f�ldszintj�n m�k�d�tt az irodalomt�rt�neti jelent�s�g� New York k�v�h�z. Itt gy�ltek �ssze a Nyugat foly�irathoz tartoz� �r�k �s k�lt�k (Ady, Babits, Moln�r, Kr�dy, Heltai). A k�v�h�z fresk�it Lotz K�roly �s Mannheimer Guszt�v k�sz�tett�k. A II vil�gh�bor� sor�n s�lyosan megrong�l�dott �p�let ma megint eredeti sz�ps�g�ben �ll az �rdekl�d�k rendelkez�s�re.

Az Erzs�bet k�r�t 29-33. sz�m� �p�lete ma a Mad�ch sz�nh�z�, mely egy egykori mulat� �t�p�t�s�vel j�tt l�tre. Az �p�let homlokzat�t 15 bronzszobor d�sz�ti.

A Wessel�nyi �s az Izabella utca keresztez�d�s�n�l, a Hevesi S�ndor t�ren tal�lhat� a Nemzeti Sz�nh�z, mely m�r r�g�ta ideiglenes jelleggel m�k�dik itt, a volt Magyar sz�nh�z �p�let�ben.

A V�rosligeti fasor elej�n, geometriai form�kkal d�sz�tett reform�tus templom �ll, tervezte �rkay Alad�r. A reform�tus templom neog�tikus st�lusban �p�lt. Az olt�rt Bencz�r Gyula H�rom kir�lyok k�sz�nt�se c�m� festm�nye d�sz�ti.

A Kelet-�zsiai M�v�szeti M�zeumhoz tartozik a K�na M�zeum, mely bemutatja K�na iparm�v�szet�t �s annak t�bb ezer�ves fejl�d�s�t.

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_vii_kerulet/