Budai-hegysg |
|
|
A fvros szaknyugati terlete 400-500 mteres hegyeivel (Szchenyi-, Svb-, Jnos-, Hrmashatr-hegy), kitn levegjvel, tratvonalakkal behlzott erdivel a termszetbart kirndulk Mekkja. A gyalogls s kerkprozs mellett a turistk kedvelt kzlekedsi eszkzei a fogaskerek (a Szilgyi Erzsbet fasortl a Szchenyi-hegyig), a Szchenyi Gyermekvast, amelyet a mozdonyvezetn kvl gyermekek zemeltetnek
|
Normafa |
|
|
Igen kedvelt kirndulhely, ahonnan gynyr kilts nylik a vrosra. A Normafa ma mr nem ll, de helyt tbla jelli, illetve a helyette ltetett bkkfa alatt olvashatjk prily Lajos verst. rdemes felkeresni a kzeli Erzsbet-kiltt a Jnos-hegyen. Knnyen megkzelthet a vrosbl.
|
Vrosmajor |
|
|
A Rzsadomb (Zldml) s a Kis-Svb-hegy kztt elterl Vrosmajor alatt a mai budapestiek mr nem a vrosrsznyi terletet, hanem a mintegy 100 000 m2 alapterlet parkot rtik.
|
Szchenyi-kilt |
|
|
1860-ban, grf Szchenyi Istvn halla vben a Svb-hegy dli nylvnyt Szchenyi-hegynek neveztk el, melynek emlkre emlkoszlopot s egy kpadot lltottak fel azon a kiemelked ponton, ahonnan legszebb volt a kilts a vrosra.
|
Farkasrti temet |
|
|
A Szchenyi-hegy lanks lejtjn 1894-ben nylt meg Budapest legszebb fekvs temetje, szmtalan hressg nyughelye. Megnyitst kveten sorra felszmoltk a kisebb budai temetket, mint a Tabn-krisztinavrosi-, vzivrosi- s nmetvlgyi srkerteket
|
Jnos-hegyi Erzsbet-kilt, Budapest |
|
|
Budapest XII. kerletben, a Jnos-hegy tetejn, a fvros legmagasabb pontjn ll az 1908-1910 kztt ptett Erzsbet-kilt. Csodlatos krpanorma nylik innen, tiszta idben akr a 77 km-re lv hegycscsok is lthatk.
|
Jkai Emlkszoba |
|
|
Jkai Mr (1825-1904) 1853-ban, az "Egy magyar nbob" s a "Krpti Zoltn" cm regnyeinek honorriumbl pttette meg svbhegyi villjt, ahol nagyon sokat s szvesen tartzkodott
|
Bajor Gizi Sznszmzeum |
|
|
Az Orszgos Sznhztrtneti Mzeum s Intzet Bajor Gizi Sznszmzeuma 1961 ta a magyar sznhztrtnet emlkhelye. A fldszinten 2010-ben nylt lland killts a villa egykori lakja, a magyar sznpad egyik legnagyobb sznsznje, Bajor Gizi emlkt rzi, emlkszobjban szemlyes trgyait, sznpadi kellkeit lthatjk az rdekldk, mikzben megismerkedhetnek Bajor Gizi plyjval s magnletnek rszleteivel. Emellett a mzeumalapt Gobbi Hilda munkjt is idzik a fnykpek, festmnyek, szobrok s dokumentumok, mindezt 21. szzadi formban, 21. szzadi eszkzkkel, izgalmasan, jszeren.
|
|