Budai-hegység |
|
|
|
A főváros északnyugati területe 400-500 méteres hegyeivel (Széchenyi-, Sváb-, János-, Hármashatár-hegy), kitűnő levegőjével, túraútvonalakkal behálózott erdőivel a természetbarát kirándulók Mekkája. A gyaloglás és kerékpározás mellett a turisták kedvelt közlekedési eszközei a fogaskerekű (a Szilágyi Erzsébet fasortól a Széchenyi-hegyig), a Széchenyi Gyermekvasút, amelyet a mozdonyvezetőn kívül gyermekek üzemeltetnek
|
Normafa |
|
|
|
Igen kedvelt kirándulóhely, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A Normafa ma már nem áll, de helyét tábla jelöli, illetve a helyette ültetett bükkfa alatt olvashatják Áprily Lajos versét. Érdemes felkeresni a közeli Erzsébet-kilátót a János-hegyen. Könnyen megközelíthető a városból.
|
Városmajor |
|
|
|
A Rózsadomb (Zöldmál) és a Kis-Sváb-hegy között elterülő Városmajor alatt a mai budapestiek már nem a városrésznyi területet, hanem a mintegy 100 000 m2 alapterületű parkot értik.
|
Széchenyi-kilátó |
|
|
|
1860-ban, gróf Széchenyi István halála évében a Sváb-hegy déli nyúlványát Széchenyi-hegynek nevezték el, melynek emlékére emlékoszlopot és egy kőpadot állítottak fel azon a kiemelkedő ponton, ahonnan legszebb volt a kilátás a városra.
|
Farkasréti temető |
|
|
|
A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén 1894-ben nyílt meg Budapest legszebb fekvésű temetője, számtalan híresség nyughelye. Megnyitását követően sorra felszámolták a kisebb budai temetőket, mint a Tabán-krisztinavárosi-, vízivárosi- és németvölgyi sírkerteket
|
János-hegyi Erzsébet-kilátó, Budapest |
|
|
|
Budapest XII. kerületében, a János-hegy tetején, a főváros legmagasabb pontján áll az 1908-1910 között épített Erzsébet-kilátó. Csodálatos körpanoráma nyílik innen, tiszta időben akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók.
|
Jókai Emlékszoba |
|
|
|
Jókai Mór (1825-1904) 1853-ban, az "Egy magyar nábob" és a "Kárpáti Zoltán" című regényeinek honoráriumából építtette meg svábhegyi villáját, ahol nagyon sokat és szívesen tartózkodott
|
Bajor Gizi Színészmúzeum |
|
|
|
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajor Gizi Színészmúzeuma 1961 óta a magyar színháztörténet emlékhelye. A földszinten 2010-ben nyílt állandó kiállítás a villa egykori lakója, a magyar színpad egyik legnagyobb színésznője, Bajor Gizi emlékét őrzi, emlékszobájában személyes tárgyait, színpadi kellékeit láthatják az érdeklődők, miközben megismerkedhetnek Bajor Gizi pályájával és magánéletének részleteivel. Emellett a múzeumalapító Gobbi Hilda munkáját is idézik a fényképek, festmények, szobrok és dokumentumok, mindezt 21. századi formában, 21. századi eszközökkel, izgalmasan, újszerűen.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…