Szemlő-hegyi-barlang |
|
|
A barlangra 1930 őszén egy magántulajdonban lévő telek munkálatai során bukkantak. A tulajdonos barlangkutatókat hívott segítségül, akik az addig szűknek bizonyuló nyílást egy-egy nagyobb szikla elmozdításával kitágították, annyira, hogy a meredeken lejtő csőszerű járaton le tudjanak ereszkedni.
|
Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár |
|
|
Könyvtárunk a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és Levéltárral alkot közös intézményt: szervezetileg az Arany Sas Patikamúzeum és az Ernyey József Gyógyszerészettörténet Könyvtár is az intézethez tartozik. Hasonlóan komplex és gazdag orvostörténeti kollekció Európában mindössze két-három létezik.
|
Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye |
|
|
|
A múzeumnak közel 3000, a cserkészélettel kapcsolatos tárgya és jelentős dokumentum-, fotó-, film-, hangfelvétel- és könyvgyűjteménye van, amit háromhavonta cserélődő kamarakiállításokon mutatnak be. 1989-től a Testnevelési és Sportmúzeum keretében több, a magyar cserkészet múltját bemutató kiállítást rendeztek, amire alapozva a múzeum 1992-től kezdte meg a cserkész emlékek rendszeres gyűjtését
|
Klebelsberg Kultúrkúria |
|
|
A Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ a II. kerületi, budai hegyek által körülölelt festői környezetben fekszik, a hajdani Klebelsberg-birtokhoz tartozó területen. A 2005 nyarán megnyitott intézmény különleges építészeti megoldásait a régi kúriaépület ihlette, mely a felújítást követően megőrizte klasszicista vonásait, s a korábbi Klebelsberg-iskolák egyike is eredeti stílusában áll.
|
Buda-Nyéki Középkori Királyi Vadászkastély |
|
|
|
A Buda-nyéki középkori, királyi vadászkastély csekély maradványai ellenére is az egyik legjelentősebb középkori történeti-építészeti emlékünk.
|
Bartók Béla Emlékház |
|
|
A Csalán út nevezetes háza, amely ma a magyar zene legnagyobb géniuszának emlékét őrzi és hirdeti, 1924-ben épült a budai erdők-dombok tövében. A környék, a Pasarét feletti lankák dúsan pompázó kertjeivel, ritkás lakóházaival, azokban az években még inkább volt része egy amolyan, mai szóval "tájvédelmi körzetnek", mint a zajos fővárosnak.
|
Öntödei Múzeum |
|
|
Az Öntödei múzeum a főváros szívében őrzi egy szakma múltját egy régi öntödei csarnokban, amely Ganz Ábrahám egykori világhírű vasúti kerekeket gyártó öntödéje volt.
|
Gül Baba Türbe és Rózsakert |
|
|
A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott. I. Szulejmán szultán - Szapolyai János király halálát (1540) követően - 1541. kora tavaszán döntött arról, hogy elfoglalja Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére.
|
Pál-Völgyi Barlang |
|
|
A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok már 1902-ben felkeltették az arra járó turisták figyelmét. Azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek. A szájhagyomány szerint 1904. júniusában egy, a bányaudvar szélén legelésző birka alatt beszakadt a föld. Az állat kimentésére odasietett a barlangfelügyelő fia, Bagyura János, aki észrevette, hogy az üregnek folytatása van. Amikor a barlangkutató turisták, köztük Jordán Károly és Scholtz Pál Kornél megtekintették az üreget, némi sziklabontás árán sikerült a mai Pál-völgyi barlang elülső, cseppkövekkel is díszített szakaszába bejutniuk. A lelkes kutatók 1910-ig folytatták munkájukat, és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang kb. 1 km. hosszú szakaszát.
|
Csodák Palotája |
|
|
A Csodák Palotája nem múzeum, nem iskola, nem játszóház, nem fedett vidámpark, nem művelődési ház és nem is szórakoztatóközpont, viszont ezek mindegyikéből tartalmaz valamit: játékos, interaktív kiállítás.
|
Millenáris |
|
|
A Millenáris legfőbb célja az, hogy színvonalas kulturális programoknak nyújtson teret, mely programoknak szórakozási és oktatási feladata is lehet. A látogatók egy olyan tágas és szépen rendezett környezetben élvezhetik a programokat, amely megfelel a legmodernebb építészeti és technológiai elvárásoknak is. Akulturális park területén egykoron a Ganz Villamossági Művek üzemelt, melynek nagy részben megtartott épületei 2000-től lettek, eredeti formájukat némileg megőrizve, felújítva és váltottak tevékenységet. 2002-ben műemléki gyárcsarnok megújítása és a park kialakítása Európa Nostra-díjat zsebelhetett be.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…