Szeml�-hegyi-barlang
A barlangra 1930 �sz�n egy mag�ntulajdonban l�v� telek munk�latai sor�n bukkantak. A tulajdonos barlangkutat�kat h�vott seg�ts�g�l, akik az addig sz�knek bizonyul� ny�l�st egy-egy nagyobb szikla elmozd�t�s�val kit�g�tott�k, annyira, hogy a meredeken lejt� cs�szer� j�raton le tudjanak ereszkedni.  Tov�bb…

Semmelweis Orvost�rt�neti K�nyvt�r
K�nyvt�runk a Semmelweis Orvost�rt�neti M�zeummal �s Lev�lt�rral alkot k�z�s int�zm�nyt: szervezetileg az Arany Sas Patikam�zeum �s az Ernyey J�zsef Gy�gyszer�szett�rt�net K�nyvt�r is az int�zethez tartozik. Hasonl�an komplex �s gazdag orvost�rt�neti kollekci� Eur�p�ban mind�ssze k�t-h�rom l�tezik.  Tov�bb…

Magyar Cserk�szsz�vets�g Gy�jtem�nye
A m�zeumnak k�zel 3000, a cserk�sz�lettel kapcsolatos t�rgya �s jelent�s dokumentum-, fot�-, film-, hangfelv�tel- �s k�nyvgy�jtem�nye van, amit h�romhavonta cser�l�d� kamaraki�ll�t�sokon mutatnak be. 1989-t�l a Testnevel�si �s Sportm�zeum keret�ben t�bb, a magyar cserk�szet m�ltj�t bemutat� ki�ll�t�st rendeztek, amire alapozva a m�zeum 1992-t�l kezdte meg a cserk�sz eml�kek rendszeres gy�jt�s�t Tov�bb…

Klebelsberg Kult�rk�ria
A Klebelsberg Kuno M�vel�d�si, Kultur�lis �s M�v�szeti K�zpont a II. ker�leti, budai hegyek �ltal k�r�l�lelt fest�i k�rnyezetben fekszik, a hajdani Klebelsberg-birtokhoz tartoz� ter�leten. A 2005 nyar�n megnyitott int�zm�ny k�l�nleges �p�t�szeti megold�sait a r�gi k�ria�p�let ihlette, mely a fel�j�t�st k�vet�en meg�rizte klasszicista von�sait, s a kor�bbi Klebelsberg-iskol�k egyike is eredeti st�lus�ban �ll. Tov�bb…

Buda-Ny�ki K�z�pkori Kir�lyi Vad�szkast�ly
A Buda-ny�ki k�z�pkori, kir�lyi vad�szkast�ly csek�ly maradv�nyai ellen�re is az egyik legjelent�sebb k�z�pkori t�rt�neti-�p�t�szeti eml�k�nk. Tov�bb…

Bart�k B�la Eml�kh�z
A Csal�n �t nevezetes h�za, amely ma a magyar zene legnagyobb g�niusz�nak eml�k�t �rzi �s hirdeti, 1924-ben �p�lt a budai erd�k-dombok t�v�ben. A k�rny�k, a Pasar�t feletti lank�k d�san pomp�z� kertjeivel, ritk�s lak�h�zaival, azokban az �vekben m�g ink�bb volt r�sze egy amolyan, mai sz�val "t�jv�delmi k�rzetnek", mint a zajos f�v�rosnak.  Tov�bb…

�nt�dei M�zeum
Az �nt�dei m�zeum a f�v�ros sz�v�ben �rzi egy szakma m�ltj�t egy r�gi �nt�dei csarnokban, amely Ganz �brah�m egykori vil�gh�r� vas�ti kerekeket gy�rt� �nt�d�je volt. Tov�bb…

G�l Baba T�rbe �s R�zsakert
A R�zsadomb keleti lejt�j�n G�l Baba t�rb�je eml�keztet arra az id�re, amikor Magyarorsz�g jelent�s r�sze t�r�k uralom alatt �llott. I. Szulejm�n szult�n - Szapolyai J�nos kir�ly hal�l�t (1540) k�vet�en - 1541. kora tavasz�n d�nt�tt arr�l, hogy elfoglalja Buda v�r�t, hogy az ne ker�lj�n a m�sik magyar kir�ly, I. Habsburg Ferdin�nd csapatai kez�re. Tov�bb…

P�l-V�lgyi Barlang
A Sz�pv�lgyi �t ment�n l�tes�tett k�b�ny�b�l ny�l� barlangok m�r 1902-ben felkeltett�k az arra j�r� turist�k figyelm�t. Azonban a barlangok n�h�ny m�teres j�rhat� szakasz ut�n sorra besz�k�ltek. A sz�jhagyom�ny szerint 1904. j�nius�ban egy, a b�nyaudvar sz�l�n legel�sz� birka alatt beszakadt a f�ld. Az �llat kiment�s�re odasietett a barlangfel�gyel� fia, Bagyura J�nos, aki �szrevette, hogy az �regnek folytat�sa van. Amikor a barlangkutat� turist�k, k�zt�k Jord�n K�roly �s Scholtz P�l Korn�l megtekintett�k az �reget, n�mi sziklabont�s �r�n siker�lt a mai P�l-v�lgyi barlang el�ls�, cseppk�vekkel is d�sz�tett szakasz�ba bejutniuk. A lelkes kutat�k 1910-ig folytatt�k munk�jukat, �s helyenk�nt robbant�s seg�ts�g�vel felfedezt�k a barlang kb. 1 km. hossz� szakasz�t. Tov�bb…

Csod�k Palot�ja
A Csod�k Palot�ja nem m�zeum, nem iskola, nem j�tsz�h�z, nem fedett vid�mpark, nem m�vel�d�si h�z �s nem is sz�rakoztat�k�zpont, viszont ezek mindegyik�b�l tartalmaz valamit: j�t�kos, interakt�v ki�ll�t�s. Tov�bb…

Millen�ris
A Millen�ris legf�bb c�lja az, hogy sz�nvonalas kultur�lis programoknak ny�jtson teret, mely programoknak sz�rakoz�si �s oktat�si feladata is lehet. A l�togat�k egy olyan t�gas �s sz�pen rendezett k�rnyezetben �lvezhetik a programokat, amely megfelel a legmodernebb �p�t�szeti �s technol�giai elv�r�soknak is. Akultur�lis park ter�let�n egykoron a Ganz Villamoss�gi M�vek �zemelt, melynek nagy r�szben megtartott �p�letei 2000-t�l lettek, eredeti form�jukat n�mileg meg�rizve, fel�j�tva �s v�ltottak tev�kenys�get. 2002-ben m�eml�ki gy�rcsarnok meg�j�t�sa �s a park kialak�t�sa Eur�pa Nostra-d�jat zsebelhetett be. Tov�bb…