A f�v�ros X. ker�let�t, K�b�ny�t a korabeli t�rt�neti feljegyz�sek szerint IV. B�la csatolta Pest v�ros�hoz 1244-ben, K��r n�ven. Pestnek K�b�ny�hoz val� jog�t 1703-ban I. Lip�t er�s�tette meg.

Kutat�sok szerint a h�res R�kos mezei orsz�ggy�l�sek sz�nhelye a mai K�b�nya ter�let�vel, ill. annak egy r�sz�vel esett egybe. A telep�l�s k�fejt�ssel kapcsolatos m�ltj�t a f�ld alatt megh�z�d� hatalmas - r�szben m�g felt�ratlan - pincerendszer �rzi.

A mai K�b�nya ter�let�n a sz�l�m�vel�s, majd a s�rgy�rt�s �s v�gezet�l av�zimalmok, v�zimoln�rok tev�kenys�ge volt meghat�roz�.
A ker�let ter�let�n tal�lhatjuk a f�v�ros, Budapest m�rtani k�z�ppontj�t.

Napjainkban is sz�mottev� az �lelmiszeripara, a s�rgy�rt�s �s gy�gyszergy�rt�s. Megval�sul�ban van az �j v�rosk�zpont kialak�t�sa, az �rs vez�r ter�nek, valamint az �les sarok �s k�rny�k�nek teljes korszer�s�t�se. A v�rosk�zpont egyed�l�ll� l�tv�nyoss�ga a Lechner �d�n tervei alapj�n 1899-ben �p�lt Szent L�szl� Templom, ill. a Szent L�szl� t�r m�sik oldal�n a millecenten�rium �v�ben elhelyezett szoborkompoz�ci�, Szerv�tiusz Tibor szobr�szm�v�sz alkot�sa. K�l�nleges l�tv�nyoss�ga a ker�letnek, a c�merben is l�that� Cs�sztorony, mely a m�r eml�tett sz�l�m�vel�ssel kapcsolatos eml�ke K�b�ny�nak.

Tov�bbi inform�ci�k, �rdekess�gek a ker�letr�l a www.kobanya.hu weboldalon olvashat�k.

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_x_kerulet/