. A munk�latok 1839-ben kezd�dtek, a k�sz hidat 1849-ben avatt�k fel. Tervez�je az angol William Tierney Clark, a kivitelez�s ir�ny�t�ja a sk�t sz�rmaz�s� Clark �d�m^[1] volt. Ut�bbir�l nevezt�k el az Alag�t �s a L�nch�d k�z�tti teret (Clark �d�m t�r). A h�df�k oroszl�njait Marschalk� J�nos l�csei szobr�szm�v�sz k�sz�tette. A h�d meg�p�t�s�nek teljes k�lts�ge (el�munk�latok, a budai oldalon l�v� kincst�ri �p�letek megv�lt�sa, Pestnek �s Bud�nak kifizetett k�rp�tl�s) 6,575 milli� forintot tett ki, ebb�l a h�d 4,4 milli�ba ker�lt.^[2]

A II. vil�gh�bor� v�g�n a n�met hadsereg a hidat felrobbantotta. Az �jj��p�tett hidat els� felavat�s�nak 100. �vfordul�j�n, 1949. november 20-�nnyitott�k ism�t meg. Legut�bb 1986–1988-ban �j�tott�k fel. A pill�rek bolt�vein l�v� r�gi szocialista c�mereket az eredeti Kossuth-c�merekre 1996-ban alak�tott�k vissza. A ny�ri h�napok h�tv�g�in �s bizonyos �nnepi alkalmakkor lez�rj�k a j�rm�forgalom el�l, �tadva a hidat a gyalogosforgalomnak

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_l%C3%A1nch%C3%ADd