A meg�p�t�s�re az Expo '96 n�ven megrendezend� vil�gki�ll�t�s kapcs�n ker�lt volna sor. Sz�ks�g volt r�, hogy tehermentes�tse Budapest addigi legd�lebbi k�z�ti h�dj�t, a Pet�fi hidat; valamint �ssze kellett k�tnie az akkor ki�p�tett Hung�ria k�rgy�r� d�li szektor�t, a K�nyves K�lm�n k�rutat a d�l-budai oldal fejl�d� ter�leteivel, f�leg a Szer�mi �s a Budafoki �ttal. 1992-ben kezdt�k el �p�teni, �s 1995 okt�ber�ben adt�k �t a forgalomnak. A gy�rt�st �s a szerel�st a Ganz Ac�lszerkezeti V�llalat v�gezte, az �p�t�si munk�latokat Gy�rfi Istv�n vezette.

Ez volt Budapest dunai k�z�ti h�djai k�z�l az els�, amelyik nem egy szem�lyr�l, hanem f�ldrajzi elhelyezked�s�r�l kapta elnevez�s�t. A F�v�rosi K�zgy�l�s az 1995-�s �tad�skor a Szent L�szl� h�d elnevez�s ellen�ben v�lasztotta a L�gym�nyosi h�d nevet. K�s�bb felmer�lt javaslatk�nt aLatinovits Zolt�nr�l, Kossuthr�l, Szent Istv�nr�l, M�ty�s kir�lyr�l val� elnevez�s, illetve a B�ke h�dja n�v is. A F�v�rosi K�zgy�l�s 2011. �prilis 27-ei �l�s�n javasolta a F�ldrajzin�v-bizotts�gnak, hogy a h�d �j neve „a jeles magyar t�rt�nelmi csal�dr�l” R�k�czi h�d legyen.^[2] Ezt a bizotts�g 2011 augusztus�ban egyhang�lag elfogadta.^[1]

Pesti h�df�j�t�l �szakra �p�lt fel 2002-ben a Nemzeti Sz�nh�z �j �p�lete �s 2005-ben a M�v�szetek Palot�ja.

Budai h�df�je mellett j�tt l�tre az Infopark 1996-ban, tov�bb� az ELTE �s BME �j k�z�s kampusza. A l�gym�nyosi egyetemi �s informatikai negyed t�bbi modern �p�let�t a h�d �tad�sa ut�ni �vekben �p�tett�k fel.

A hidat 2011 �sz�n �tfestik.

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_h%C3%ADd