pestbuda
Budapest
 
XV. kerlet
 
XVI. kerlet
 
XVII. kerlet
 
XVIII. kerlet
 
XIX. kerlet
 
XX. kerlet
 
XXI. kerlet
 
XXII. kerlet
 
XXIII. kerlet
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Budapesti Duna hidak
Budapesti Duna hidak : Margit hd

Margit hd

 A Budapesti Margit hd a Szent Istvn krutat s a Margit krutat kti ssze a Margit-sziget rintsvel. A fvros msodik lland hdjaknt 1872 s1876 kztt plt, 1876. prilis 30-n avattk fel. Tervplyzatt 1871-ben rtk ki, melyen az els djat Ernest Goin francia mrnknek tltk s a Societ de Construction de Batignoles nyerte el a szerzdst a hd megptsre.


 A hd a sziget melletti kt Duna gat 3-3, a hdkzp fel kiss nveked nylssal hidalja t. A nylsok mretkiosztsa 73,5 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,5 m. A hd teljes hossza 607,6 mter. A szigetnl a hdtengely megtrik, gy a pillrek mindkt Duna-gban prhuzamosak a sodorvonallal. A kzps pillrnl csatlakozik a hdhoz az 1900augusztus 19-n megnyitott, Margit-szigetre vezet szrnyhd, melynek megptsig a sziget csak csnakkal volt megkzelthet. A hd eredeti kavartvas anyag vt, valamint a felette lev plyval sszekt ketts diagonlrcsozst ma mr csak a szigeti szrnyhdon lehet megtekinteni.

A hd eredeti kiptsben 11,06 mter szles tplyval rendelkezett, szlen vezetett villamosplyval, s mindkt oldalon 2,89 mter szles jrdval. A harmincas vekben trtnt tpts sorn az tplya szlessge 16,60 mterre, a jrd 2,90-re ntt, az tptssel egyidben a villamosplya az t kzepre kerlt. A hbor utni jjptskor mind az tplya, mind a gyalogosfelletek szlessge tovbb emelkedett 18,00, valamint 3,5 mterre.

rdekessg, ha megfigyeljk a hdkzepet s a Margit-szigetet sszekt szakaszt s kpzeletben az tplyt tart szerkezetet tkrzzk az tplya fel, akkor kirajzoldik elttnk az elfektetett Eiffel-torony kpe.

A hidat Mihailich Gyz tervei alapjn 1935-37-ben dli irnyban kiszlestettk, s gy tovbbi kt kzti svot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor helyeztk kzpre a hdon 1879 ta kzleked villamos plyjt is. 1944november 4-n Pest felli hrom pillrje felrobbant a dlutni cscsforgalom idejn, sok ldozatot kvetelve. A robbanst az okozta, hogy a villamos kerekn lv ramszed a sn alatt fut alsvezetkre kttt gyjtzsinrokhoz hozzrt, s ez a hd alatt a nmetek ltal elhelyezett tlteteket beindtotta. A budai rszeket 1945janur 18-n robbantottk fel.

A hbor utn az jjpts elksztsekor felmerlt a merev vasbettes vasbeton vek ptse, de a pillrek srlkenysge miatt vgl az acl vszerkezetek mellett dntttek. Az eredetihez kpest a szerkezet hrom f eltrssel rendelkezik: az vek s a plya kztt elmaradt a rcsozat, az vek nylmagassga megntt, valamint a rgi 8 ftart helyett 6 vet ptettek be. Az jjptett, flszlessg hidat 1947 szn, a teljes hidat pedig1948 nyarn adtk t.

1978-ban vgeztek rajta rekonstrukcit, leromlott llapota indokoltt tette egy nagyobb llegzet feljts megkezdst 2009 augusztusban. A rszben feljtott hidat 2010. november 15-n, este 10 rakor adtk t a forgalomnak;[1] a teljes kr tads 2011 jniusra vrhat.

Az 1870. vi X. trvnycikk rendelte a Margit hd megptst, melynek alapjn nemzetkzi tervplyzatot hirdettek meg a hd megtervezsre s kivitelezsre. Ezt megelzen azonban szksg volt a megfelel jogi, mszaki s pnzgyi felttelek elteremtshez. A beruhzs mszaki s pnzgyi oldalval kapcsolatban nem merltek fel problmk, mivel a kt vtizeddel korbban tadott Lnchd pldaknt szolglt arra, hogy hidat pteni gazdasgpolitikailag is indokolt, valamint hasznos s egyben kifizetd munka. Nehzsgek merltek fel azonban jogi terleten, mgpedig a kvetkez okok miatt:

A Lnchd magnvllalkozs rszeknt kszlt el, mely Sina Gyrgy bankr rszvnytrsasgnak tulajdont kpezte, s koncesszis alapon plt fel. Kltsgeit a vmfizetsi ktelezettsg fedezte, mely az sszes, hdon thalad gyalogosra s jrmre kiterjedt. A vmszedsbl befoly jvedelem pedig a rszvnytrsasgot illette. Ugyanakkor a kvetkez kikts is szerepelt a szerzdsben, melyet az Orszggyls az 1840. vi XXXIX. trvnycikkel egytt hagyott jv, melynek rtelmben a hdtl 1-1 magyar mrfldn bell (kb. 8 km) msik hd nem pthet a Lnchd forgalomba helyezstl szmtott 90 vig a Dunn. 1936-ban jrt volna le ez a ktelezettsg, ugyanis akkori becslsek szerint ennyi id utn lett volna szksg Budapesten egy jabb hdra, azonban a vros fejldse ennl jval nagyobb mreteket lttt.

Ezek utn kt megolds kerlhetett szmtsba: 1. a Lnchdtl szmtott 1 mrfldnl tvolabb ptik meg a hidat, vagyis a fvros akkori terletnl mind szak, mind dl fel jval kijjebb; vagy 2. ezen jogi akadly elhrtsrl a rszvnytrsasggal megegyeznek. Az els megoldsnak nem lett volna rtelme; a msodik megolds vltozatai kzl viszont a legszerencssebbre esett a dnts: az 1870. vi XXX. trvnycikkel a magyar llam megvltotta a Lnchidat, az tkelhely kijellsben gy mr sajt maga dnthetett.

Az ptkezs [szerkeszts]

Ernest Goin francia mrnk

43 plyamunka rkezett be a tervplyzatra, ebbl 23-at minstettek elfogadhatnak s hatot brltak el rszletesen. Kt jutalomdat rtak ki, ebbl az elst, 1000 tzfrankos aranyat a francia Ernest Goin vllalkoz mrnk ltal beadott terv nyerte el, a msodikat, 500 tzfrankos aranyat, a Kraft s Frster bcsi ptszek ltal elksztett s a Socit Coquenillel trsult bcsi ltalnos ptszeti trsulat terve kapta meg. A djnyertes eljoggal rendelkezett a kiviteli megbzsra, gy az pttet s a tervez trgyalni kezdett a tervmdostsokrl, valamint azoknak anyagi vonzatairl. A plyzat kihirdetskor a Margit hd mg a Duna-szablyozs azon korbbi tervn alapult, mely szerint a szigetet ktoldalt hatrol Duna-gak nem egyforma szlessgek: a pesti 100, a budai 150 l. Mszaki tanulmnyok azonban megllaptottk hogy a kt Duna-g szlessge egyforma, azaz 125-125 l. Ebbl kvetkezen vltoztatni kellett a terveken a nylsok elrendezsnek (t helyett hat nyls) s a kltsgek tekintetben.

Kln szerzds alapjn kezdett vette a pesti hdf alapozshoz szksges sllyesztszekrnyek gyrtsa s szlltsa. A pillrek s hdfk alapozstErnest Goin vllalata, a francia Socit de Construction de Batignolles cg emberei vgeztk vasszekrnyek sllyesztsvel. Kt-kt alaptest kszlt a hdfknl s a kzppillrnl, illetve egy-egy a ngy mederpillrnl. Ezek mindegyike 7 mm vastagsg, 1,0 m magas vaslemezbl szegecselt gyrkbl plt fel, a kvetkez gyrt minden mterrend sllyeszts utn szegecseltk. A hdfket, melyeket kt szekrnnyel alapoztak, s a kzps pillrt a nulla vzszint fltt hatlb magassgban, boltozattal ktttk egybe. Ezen tboltozst az als rakpart partfalai a hdfknl ugyan eltakarjk, de a kzppillr megfigyelhet alacsony vzlls esetn. A pillralapok a hdfkn 7,0 m, a mederpillreken 8,0 m hosszak. A francia vllalat 1873 oktberre kszlt el az alapozsi munklatokkal.

A felmen falak minden pillren s hdfn grnitburkolatot kaptak, melyhez a kanyagot a neuhauseni, a hefermarkti s a pernaui bnykbl hoztk. A felmen falak ptsvel prhuzamosaan megkezddtt a vasszerkezet hengerlse is. A hd vasszerkezett Franciaorszgbl importlta a kivitelez cg. Ez a szerkezet egy v volt, mely lapokra tmaszkodott, azaz hat darab egyms mell helyezett vtart, melyeket sr rcsozssal ktttek egymshoz. Ugyancsak sr, andrskeresztes rcsozs kszlt az egyes tartk skjban, ezt a hdplyt altmaszt hossz- s kereszttartk fogtk ssze. Ezltal minden egyes v egy vtartbl, egy hossztartbl s kt, rcsozattal osztott mezbl llt ssze. A hossz- s kereszttartkkal egy skban a szerkezetet dongalemezek kpeztk, majd erre kerlt r a kiegyenlt aszfaltbeton rteg, ezutbbira pedig a homokba rakott fakocka burkolat. A keresztartk konzoljai tartottk a jrdkat, s ezeknek a vgre szereltk fel a hdkorltot, valamint a hossztartt, melyre a jrdt kpz tlgyfapallkat helyeztk.

A kzps pillren tallhat alagt

A hatnyls mederhdhoz kt parti hdnyls csatlakozik, melynek 20,0-20,0 m hossz vasszerkezett a Magyar Kirlyi llamvasutak Gpgyra szerelte fel hazai anyagbl a MV ptsi osztlynak terveinek megfelelen. Kler s Kutlnya vllalkozk ksztettk az alptmnyket. A hdfknl ideiglenes vmszed bdkat ltestettek, ezeket 1886-ban tglapletekre cserltk le.

A hd teljes hossza, a kt parti nylst is beleszmtva 607,6 m, a szlessge pedig 16,9 m volt. Utbbibl a kocsiplya 11,1 mtert, a fapalls jrdk 2,9-2,9 mtert tettek ki. A hd szerkezett gy terveztk hogy 400 kg/m2 egyenletesen megoszl terhelst valamint 24 tonns teherkocsit elbrjon. A vasszerkezet tmege 5012 tonna volt, az ptkezs sszesen 5 051 000 forintba kerlt.

A hd megvilgtst a pillreken s a hdfkn elhelyezett ngy-ngy dszes kandelber biztostotta. A lmpakereteket szrnyas griffmadarak tartottk a kovcsoltvas foglalat oszlopok derekn. Az oszlopfk mindegyikt a magyar korona dsztette. Ngy-ngy kisebb, egyg lmpt szereltek fel az egyes hdnylsokban. A hd ptszeti dsztmnyeit a Palais Royal ptsze, Wilbrod Chabrol ksztette.

Elzetesen megtartott zrtkr tervplyzat utn a hdptsi kivitelez vllalat 1874-ben kapott megbzst a pillrek homlokzatait dszt szobrok elksztsre s elhelyezsre. Ezek a szobrok Adolphe Thabard prizsi szobrszmvsz munki, melyek hajorron ll emberalakot brzolnak. A kzppillr dli mellvdjt dsztette az orszg cmere a koronval, sarkain obeliszkek voltak.

A kzppillr dli oldaln ll - mra mr megkopott - ptsi emlktbla[3][4]

A kivitelezs a MV XXVI. ptsi Felgyelsgnek irnytsa alatt trtnt. Vezetje Dek Mihly MV fmrnk, kinek munkatrsai elbb Bachl Jzsef, majd pedig Czekelius Aurl MV segdmrnkk voltak.

A szerzdsben foglalt hatridvel szemben a hdpts sszes kivitelezsi munkit az rvz miatt csupn 1876. prilis 30-ra tudta befejezni a Batignolles vllalat. E napon, dli 12 rakor hivatalosan tadtk a hidat a forgalomnak. A budapesti lakossg azonban nem vrta meg a megnyits idpontjt, mr hetekkel prilis vge eltt tjrtak a hdon az ptvllalat s a felgyelsg tudtval. Gyulai Pl r javaslatra a hd a Margit hd nevet kapta.

A megnyitrl ekppen rt a Vasrnapi jsg 1876mjus 7-ei szma: "Mult vasrnap nyitottk meg nneplyesggel a kzhasznlatnak mr februr vgn tadott Margithidat, mely hatalmas s egyuttal kes kapocs gyannt fzi egymshoz hosszu vszzadok tartamra a fvros kt partjt."

A historizl francia zls s knnyedsg stlusrl rulkodnak a finom vonalazs vek s a szerencss tmegeloszls falazatok, pillrek, szobrok valamint a prknyok faragvnyainak, dszes kandelbereinek s obeliszkjeinek kialaktsa.

1879-ben lvasutat alaktottak ki a hdon, melynek sneit kzvetlenl a jrdaszeglyek mellett vezettk el. A hd emelkedire val tekintettel a hdfben egy harmadik lovat fogtak az eredetileg kt l ltal vontatott kocsi el. Ezen lovszgyerek lt, aki estnknt lmpval getett a lvast eltt a hd kzepig, majd onnt visszafordult a hdfhz, hogy felsegtse a kvetkez lvonatot a hd kzepig. 1894-ben a lvasutat villamos vltotta fel.

Az 1899. vi VII. trvnycikk rendelte el a margitszigeti szrnyhd ptst, miutn a Margitszigetet egyestettk a Fest-szigettel. A Margit hd kzps pillrbl gazik ki a szrnyhd, tengelye a felezi a Margit hd megtrt tengelyvonalnak trsi szgt. A hdnak csupn egy, 70 m-es nylsa van, ezt a fhd eredeti tartihoz hasonl alak, ngy vtart hidalja t. Az alapzat fltti prknyfal lthat felleteit grnittal burkoltk, s gyszintn grnitbl kszltek a szerkezeti talpkvek s a hdplyt a feljrtl elvlaszt szeglykvek. A vasszerkezet korltjai, a prknyok s a vmszedhzak az eredeti Margit hd hasonl clt szolgl szerkezeteivel egyeznek meg.

A kzppillr a homlokfaldszekkel s az pts emlktbljval

A szrnyhd ptsi kltsgei 670.000 koront tettek ki. Alptmnynek kivitelezje Zsigmondy Bla volt, a vasszerkezett a Magyar Kirlyi llamvasutak Gpgyra ksztette. 1900augusztus 19-n adtk t a forgalom szmra. Ez az egyetlen hdnyls, mely lnyegben srtetlenl tvszelte a msodik vilghbor puszttsait.

Az vek mltval, mint sok ms hdon, gy a Margit hdon is egyre gyakrabban jelentkeztek problmk a hdplyn. A fakocka burkolatt idvel kikezdtk a trszekerek vasabroncsos kerekei. A fakocka burkolat olyan mrtkben elhasznldott az egyre nvekv teherkocsi forgalom kvetkeztben, hogy nem lehetett tovbb halasztani annak kijavtst. Az els vilghbor idejn fakocka anyagot nem lehetett beszerezni, gy a burkolatot ideiglenesen a Lnchd fakocka burkolatnak felbontsbl szrmaz anyaggal javtottk ki. m 1920-ra a burkolat mr jrhatatlann vlt. Mivel tovbbra sem addott lehetsg fakocka beszerzsre, ezrt felbontottk a burkolatot s helybe 14 cm vastagsg trachit kkocka burkolatot helyeztek. Egyidejleg a villamosvasti snek cserjt is megejtettk. A forgalom thaladsa vgig biztostva volt, az j kocsiplya elszr 1920-21 teln az szaki, majd 1921 tavaszn a dli oldalon kszlt el.

Mivel a plyaburkolat anyaga megvltozott, ez egyben az lland terhels nvekedst vonta maga utn, ehhez jrult a dinamikus hatsok fokozdsa is. Hogy a hdra sszpontosul erhatsokat cskkentsk, 1921. jlius 1-jtl forgalomkorltozst rendeltek el: csak a 16 tonnnl knnyebb jrmvek thaladst engedlyeztk. Ez csak kismrtk javulst hozott, a kburkolat viszont tovbb romlott, rendszeresen javtani kellett. A helyzeten az is rontott, hogy 1929-tl autbusz is jrt a hdon.

A hd mr egyre nehezebben brta a rajta thalad forgalmat. Ezen prblt segteni a fvros a minisztrium Dunahdptsi szakosztlyval karltve, melynek eredmnye egy nagyszabs terv kidolgozsa lett. Mrlegeltk a fvros kt felnek sszektse szempontjbl a Dunahidak fontossgt, majd megalkottk a Duna-hd ptsi programot. Kt jabb Duna-hd ptse s a Margit hd kiszlestse kerlt szmtsba. A legsrgetbbnek ezek kzl a Margit hd kiszlestst minstettk, gy a program vghezvitele ezzel kezddtt. Egyidejleg elkezdtk a Borros tri hd ptst is. A harmadik ptkezst, az budai hidat azonban a pillrsor elkszlte utn, 1944-ben, a hbor miatt flbe kellett hagyni.

Mihailich Gyz megyetemi tanr ksztette a Margit hd tptsnek s kiszlestsnek terveit 1935 tavaszn. Ezeknek megfelelen a hd hat-hat vbl ll ftartit ktcsukls vekk alaktottk a kedvezbb erjtk rdekben. Csuklkat iktattak a lapvgzdsek helybe. Szksg is volt erre az talaktsra, mely a szerkezet lnyegt rintette, ugyanis a lapokon tmaszkod vek bergdsokat okoztak a talpkveken. A meglv ftart mell kt jabb ftartt helyeztek el a dli oldalon. Dli irnyban megtoldottk a hdfket s a pillreket is, a pillreken ll szobrokat thelyeztk. A szlests utn a hdplya az eddigi 11,1 m-rl 16,8 m szlessgre bvlt.

 
I. kerlet
 
II. kerlet
 
III. kerlet
 
IV. kerlet.
 
V. kerlet.
 
VI. kerlet
 
VII. kerlet
 
VIII. kerlet
 
IX. kerlet
 
X. kerlet
 
XI. kerlet
 
XII. kerlet
 
XIII. kerlet
 
XIV. kerlet
 
Npessg
Induls: 2011-10-11
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!