Hely�n m�r a r�maiak is l�tes�tettek hidat, amely �sszek�t�tte Aquincumot a t�loldali er�ddel. Az �rp�d h�d �p�t�s�t m�r 1903-ban eltervezt�k, azonban a tervp�ly�zatot csak 1929-ben �rt�k ki. �p�t�se 1939-ben indult meg Kossalka J�nos tervei szerint, mely a 928 m�ter hossz� hidat 103 �s 102 m�teres ny�l�sokkal k�pzelte el. A budai oldali 103 m�teres ny�l�sok tervez�s�k idej�n a vil�g legnagyobb t�maszk�z� gerinclemezes h�djai voltak. A munk�latokat 1943-ben, a II. vil�gh�bor� miatt f�lbehagyt�k, ekkor m�g csak az al�p�tm�nyek, valamint a fel�p�tm�nyek r�vid szakasza k�sz�lt el. M�r �lltak a h�df�k, a pill�rek, a haj�gy�ri-szigeti vasbeton �thidal�s, a Margit-szigeti sz�rnyh�d �s az ac�lhidak n�h�ny r�sze. Az �rp�d h�d volt az egyetlen, amit a n�metek nem robbantottak fel a harcok sor�n. 1948-ban folytatt�k az �p�tkez�st. A hidat v�g�l 1950-ben nyitott�k meg, az eredetileg neki sz�nt �rp�d n�v helyett Szt�linr�l elnevezve. A munk�kat Sz�chy K�roly �s S�voly P�l ir�ny�totta. Az �jpesti vas�ti h�d meg�p�lt�ig (1955) a h�di villamos v�g�nyt vas�ti tehersz�ll�t�sra is haszn�lt�k. 1969-ben nagyobb fok� jav�t�si munk�kat v�geztek. Az 1958-ban �rp�dravisszakeresztelt h�d 1980–1984 k�z�tt a Hung�ria k�rgy�r� kialak�t�sa miatt 2�3 s�vosra b�v�lt, korszer�s�tett�k a h�don �thalad� 1-esvillamosvonalat is.

Ma a h�d Budapest legforgalmasabb h�dja, naponta mintegy 150 000 j�rm� halad �t rajta.

A h�d 1950-es ki�p�t�sekor, 11,00 m sz�less�g� �tp�ly�val, �s 2�1 m�teres j�rd�val rendelkezett. A teljes sz�less�gre val� ki�p�t�skor az eredeti k�z�ps� �tp�lya mell� k�t oldalt �p�lt �j h�ddal 18,80 m�ter sz�less�g�re b�v�lt. 3,4 m�ter sz�less�g� j�rd�val, valamint 1-1 m�ter sz�less�g�ker�kp�rs�vval eg�sz�tett�k ki. A pill�reket m�r a kezdetekkor a majdani teljes sz�less�g�re alak�tott�k ki. A k�z�ps� r�gi h�don zajlik a villamosforgalom.