rpd hd

Az rpd hd Budapest egyik kzti Duna hdja Budapest III. kerlete s Budapest XIII. kerlete kztt, egyben a leghosszabb budapesti Duna-hd. (A Megyeri hd 2008-as tadsig a fvros legszakibb s leghosszabb hdja volt.)
Helyn mr a rmaiak is ltestettek hidat, amely sszekttte Aquincumot a tloldali erddel. Az rpd hd ptst mr 1903-ban elterveztk, azonban a tervplyzatot csak 1929-ben rtk ki. ptse 1939-ben indult meg Kossalka Jnos tervei szerint, mely a 928 mter hossz hidat 103 s 102 mteres nylsokkal kpzelte el. A budai oldali 103 mteres nylsok tervezsk idejn a vilg legnagyobb tmaszkz gerinclemezes hdjai voltak. A munklatokat 1943-ben, a II. vilghbor miatt flbehagytk, ekkor mg csak az alptmnyek, valamint a felptmnyek rvid szakasza kszlt el. Mr lltak a hdfk, a pillrek, a hajgyri-szigeti vasbeton thidals, a Margit-szigeti szrnyhd s az aclhidak nhny rsze. Az rpd hd volt az egyetlen, amit a nmetek nem robbantottak fel a harcok sorn. 1948-ban folytattk az ptkezst. A hidat vgl 1950-ben nyitottk meg, az eredetileg neki sznt rpd nv helyett Sztlinrl elnevezve. A munkkat Szchy Kroly s Svoly Pl irnytotta. Az jpesti vasti hd megpltig (1955) a hdi villamos vgnyt vasti teherszlltsra is hasznltk. 1969-ben nagyobb fok javtsi munkkat vgeztek. Az 1958-ban rpdravisszakeresztelt hd 1980–1984 kztt a Hungria krgyr kialaktsa miatt 23 svosra bvlt, korszerstettk a hdon thalad 1-esvillamosvonalat is.
Ma a hd Budapest legforgalmasabb hdja, naponta mintegy 150 000 jrm halad t rajta.
A hd 1950-es kiptsekor, 11,00 m szlessg tplyval, s 21 mteres jrdval rendelkezett. A teljes szlessgre val kiptskor az eredeti kzps tplya mell kt oldalt plt j hddal 18,80 mter szlessgre bvlt. 3,4 mter szlessg jrdval, valamint 1-1 mter szlessgkerkprsvval egsztettk ki. A pillreket mr a kezdetekkor a majdani teljes szlessgre alaktottk ki. A kzps rgi hdon zajlik a villamosforgalom.
|