A f�v�ros k�r�li gyorsforgalmi �t gondolat�t el�sz�r dr. V�s�rhelyi Boldizs�r, a budapesti M�egyetem egykori professzora fogalmazta meg, � v�zolta fel az �ltala javasolt nyomvonalat – Budapestt�l a main�l kiss� t�volabb vezetve –, a magyar automobil utak h�l�zat�r�l 1942-ben megjelent munk�j�ban. A megval�s�t�sra azonban m�g t�bb �vtizedet kellett v�rni.

�p�t�se akkor v�lt id�szer�v�, amikor az 1970-es �vekben a magyar f�v�roson �tvonul� nemzetk�zi forgalom kezdett nagyobb m�reteket �lteni, ami a f�v�ros akkori legd�libb h�dj�n, a Pet�fi h�don �s a hozz�vezet� utakon kellemetlen mell�khat�sokkal j�rt. A leveg� mindjobban szennyez�d�tt, a neh�z teheraut�k okozta zaj �s r�zk�d�s kezdett elviselhetetlenn� v�lni a f�v�rosi lakoss�g sz�m�ra. K�l�n�sen az M1-es (Gy�r, Hegyeshalom) �s az M5-�s (Kecskem�t, Szeged) aut�p�ly�k egym�s k�z�tti forgalm�nak z�m�t kitev� kamionok okozt�k a panaszokat. Ut�bbiak sz�m�ra sem volt el�ny�s, ker�l�t, torl�d�st, id�vesztes�get jelentett a v�roson �thajt�s. Az aut�p�lya-gy�r� d�li szektor�t el�sz�r aut��tk�nt k�v�nt�k meg�p�teni. Ez�rt elhat�rozt�k, hogy meg�llap�tj�k a nyomvonalat, �s ezzel kijel�lik a dunai �thidal�s pontos hely�t.

Nemzetk�zi jelent�s�g�t al�h�zza, hogy a Vil�gbank az �p�t�si k�lts�g 35%-�t kitev� kedvezm�nyes hitel ny�jt�s�val t�mogatta megval�s�t�s�t, benne a Duna-h�d �p�t�s�t. M�r a tervez�s korai st�dium�ban sz�ks�g volt a hidak f� adatainak meg�llap�t�s�ra. Erre a c�lra a miniszt�rium �s a f�v�ros 1981-ben tervp�ly�zatot �rt ki �s bonyol�tott le. A tervp�ly�zatra 15 munka �rkezett be, melyek k�z�l kett� volt kimagasl� �rt�k�. Ezeknek szerz�i k�z�ss�geit Klatsm�ny Tibor �s t�rsai, valamint Sigrai Tibor az Uvaterv kollekt�v�j�val vezett�k. Az els� szabadon szerelt, fesz�tett beton, a m�sik vasbetonlemezzel egy�ttdolgoz� ac�lszerkezet volt. A tervb�r�laton az �thidal� szerkezet kialak�t�sa �gy�ben nem d�nt�ttek, a beny�jtott terveket f�k�nt a ny�l�sok beoszt�sa �s az eszt�tika szempontj�b�l �rt�kelt�k.A h�d f�tart�ja �szv�rszerkezet� ac�lszekr�ny. Ez a h�d haz�nkban a legnagyobb ny�l�s� �szv�rszerkezet. A h�dp�ly�t, mindk�t oldalon, szokv�nyos korl�t hat�rolja. Az �szaki - befoly�si - oldalon kiemelt szeg�llyel ell�tott 2,4 m sz�less�g� ker�kp�r�t, a d�li oldalon kezel�j�rda osztja meg. Ily m�don a kocsip�ly�ra 17,5 m marad, amit k�z�pen, mintegy 1,50 m sz�less�gben, korl�tot is tartalmaz� biztons�gi s�v oszt k�t-k�t forgalmi s�vra. Az �tp�lya keresztir�ny� es�se 2,5 % a ker�kp�r�t fel�. A h�d szerkezetileg h�rom, h�t�gul�si h�zagokkal elk�l�n�tett, egyenk�nt h�romny�l�s� r�szb�l �ll. A h�dp�lya az ac�lszerkezet� szekr�nytart� fels� �vlemez�vel egy�ttdolgoz� vasbeton lemez. Az ac�lszerkezet� szekr�nytart� mind a h�rom h�dr�szen azonos kik�pz�s� hegesztett szerkezet, k�v�l-bel�l el van l�tva kezel�j�rd�val. Belsej�ben k�belek �s cs�vezet�kek sz�m�ra b�ven van hely.