A V�ci utca �p�leteinek egy r�sze m�g id�zi a 100-120 �vvel ezel�tti hangulatot, de az ut�bbi id�ben a r�gi �p�letek k�zt sz�mos modern �ruh�z, sz�lloda, bank, valuta bev�lt�hely �s �tj�r� folyos� is �p�lt. A viszonylag fiatal kor azonban nem cs�kkenti �rt�keiket, �rdekess�geiket, az �zletek cs�b�t� port�ljai mell�l is el-el h�v sz�p homlokzatuk, finom d�sz�t�s� l�pcs�h�zuk. Ez az utca lett az els� Budapesten, ahonnan kitiltott�k az aut�forgalmat, �s ma is itt tal�lhat�k a legnagyobb k�lf�ldi m�rk�kat k�pvisel� �zletek.

Az utca �szaki r�sz�t meglehet�sen sok�ra k�vette a d�li V�ci utca �t�p�t�se �s s�t�l�utc�v� alak�t�sa. 1996. okt�ber�ben adt�k �t a k�sz d�szburkolatot �s ezzel az utc�t a pesti polg�roknak.

N�h�ny �rdekes �p�let

A V�ci utca 9. sz�m� h�z l�pcs�h�za, d�r oszlop soros folyos�i, klasszicista szobrai figyelmet �rdemelnek - a h�zat Hild J�zsef �p�tette. (Ak�r csak a 4. sz�m� h�z, 1840-ben �p�lt.) F�ldszintj�n szecesszi�s vir�g�zlet m�k�dik. 
Ez volt kor�bban a H�t Vez�r Sz�ll�, nagy b�lteremmel (1000 szem�ly), mely hangversenyteremk�nt is szolg�lt, �s ahol fell�pett a tizenk�t �ves Liszt Ferenc. 
A 10. sz�m� �s a 21. sz�m� �p�letek a legr�gebbiek az utc�ban: 1800-ban, illetve 1805-ben �p�tett�k ezeket.
Ahol ma az 1987-ben ny�lt Taverna Sz�lloda van, valaha a h�res N�dor Sz�ll� �llt, a helytart� f�herceg szobr�val a bej�rat el�tt. A 11. sz�m alatt tal�lhat� a Thonet-h�z, melynek homlokzat�t a p�csi Zsolnay-gy�r cserepei d�sz�tik.