A nagyt�t�nyi kast�ly �korban gy�kerez� t�rt�nete szinte anal�g Magyarorsz�g t�rt�nelm�vel. A kast�ly hely�n m�r az I-II. sz�zadban �p�lt r�mai "villa rustica", vagyis egy gazd�lkod� h�za �llt. A k�z�pkorban a villa maradv�nyai be�p�ltek a kast�ly alapfalaiba, nyugatra n�z� kapuj�nak ors�k�ve a kast�ly pinc�j�ben ma is l�that�. Felt�telez�sek szerint a mai kast�ly magva, a r�mai maradv�nyokat is mag�ba foglal� g�tikus v�rkast�ly a 13. sz. folyam�n az �rp�d-h�zzal rokons�got tart� helyi birtokos T�t�ny csal�d sz�m�ra �p�lt. A szab�lytalan n�gysz�get k�pez� �p�tm�ny keleti (Duna fel�li) oldal�n k�tszintes lak�sz�rny, nyugati oldal�n 1-1 toronnyal szeg�lyezett kapu �llt. 1309 k�r�l T�t�ny H�derv�ri L�rinc n�dor, a budai v�r kapit�nya tulajdon�ba ker�lt, s azt a csal�d t�bb mint k�t �vsz�zadig birtokolta. A H�derv�riak idej�ben a d�li fal ment�n a lak�sz�rnyat L alakban kib�v�tett�k.

A t�r�k h�dolts�g m�sf�l �vsz�zada (1541-1686) alatt T�t�ny a budai szandzs�khoz, k�zvetlen�l a szult�n fennhat�s�ga al� tartozott. Az �p�letet magas rang� t�r�k tisztek lakt�k. 1686-ban a felszabad�t� harcokban mutatott vit�zs�g��rt Buchingen Ferenc kapit�ny kapta meg, majd az elz�logos�tott javakat Sz�raz Gy�rgy v�ltotta meg.

A k�s�bb b�r�i rangra emelt Sz�raz Gy�rgy kir�lyi szem�lyn�k 1716-ban kezdte meg a gazd�lkod�st T�t�nyben �s hozz�fogott a kast�ly �jj��p�t�s�hez �s kib�v�t�s�hez. A k�z�pkori v�rkast�ly eredeti k�rvonalainak fenntart�s�val �szakon a v�rfal ment�n �j, egyemeletes, �sszek�t� �p�letsz�rnyat emeltetett �s a d�li oldalon a toldal�ksz�rnyat a d�lkeleti saroktoronyig ki�p�ttette. �gy egy z�rt bels�udvaros, n�gysz�gletes t�mb�t form�z� �p�letegy�ttes alakult ki. Gy�rgy b�r� a kast�ly d�li fal�val p�rhuzamosan boltozott ist�ll��p�letet is emeltetett

A b�r� hal�la ut�n veje, Rudny�nszky J�zsef lett az �j tulajdonos, aki az 1778-ig elh�z�d� k�ls� �s bels� �t�p�t�s sor�n reprezentat�v f��ri rezidenci�v� alak�ttatta a kast�lyt. Az � idej�n alak�tott�k ki a d�szl�pcs�h�zat �s a k�t szint magass�g� d�sztermet mag�ba foglal� cour d'honneur-�s f�homlokzatot. A szob�k fal�t al secco technik�val festett fald�szek gazdag�tott�k, amelyek az emeleten ma is l�that�k.

A t�t�nyi �s a Grassalkovich-kast�lyok (pl. a g�d�ll�i �s a hatvani kast�ly) st�luskritikai �sszef�gg�sei k�z�s �p�t�szre utalnak. A kor �p�t�st�rt�net�vel foglalkoz� Voit P�l a t�t�nyi kast�ly esetleges tervez�jek�nt Oraschek Ign�c kamarai �p�t�szt jel�li meg. A kast�lypark h�rmas terasszal a Dun�t k�s�r� haj�vontat� �tig h�z�dott. Eredeti terve nem maradt fenn, egykori le�r�sok f�c�nos kertj�t, k�l�nleges n�v�nyeit eml�tik. Eredeti form�ban maradt fenn a hull�mos z�r�vonal� ker�t�s egy szakasza, a Duna fel�li oldalon k�t t�mfallal �sszek�t�tt sarokpavilon, a k�z�ps� szintre vezet� l�pcs�, n�h�ny szobor �s kerti d�sz. Az 1865-68-ban ki�p�tett "D�li Vasp�ly�"-t (vasutat) az als�kerten vezett�k kereszt�l, s a park ett�l az id�t�l napjainkig lesz�k�tve, az oszt�t�mfalig h�z�dik.

Rudny�nszkyn� Sz�raz Julianna hal�la (1798) ut�n a kast�lyt, h�rom r�szre osztva, a csal�d oldal�gi lesz�rmazottai �r�k�lt�k. A k�zponti sz�rnyat Horv�th Zsigmond test�r, udvari tan�csos kapta. A csal�d gr�fi rangra emelve a Hugonnay nevet vette fel. Hugonnay K�lm�n gr�f le�nya, Vilma, az els� magyar orvosn� 1847-ben a kast�ly falai k�z�tt sz�letett (r�la sz�l Kert�sz Erzs�bet �letrajzi reg�nye). A kast�ly nyugati sz�rny�nak egy-egy r�sze a Nedecky �s a Mondbach csal�dra sz�llt. K�s�bb a Pacassy csal�d a kast�ly Mondbach csal�dt�l �r�k�lt harmad�t a francia sz�rmaz�s� Stephanie Heuze-re hagyom�nyozta, aki itt megalap�totta a Vinc�s-n�v�rek �rvah�z�t, mely a ma is a kast�lyban m�k�d� Habilit�ci�s Int�zet el�dj�nek tekinthet�.

1904-ben a kast�ly ki�gett, eredeti bels� berendez�s�b�l semmi sem maradt fenn. A m�sodik vil�gh�bor� folyam�n az �p�let s�lyos k�rokat szenvedett. 1945 ut�n a volt r�sztulajdonos, D�ni G�za m�v�szett�rt�n�sz elk�pzel�s�t, hogy a kast�ly iparm�v�szeti ki�ll�t�sok sz�nhelye legyen, az Iparm�v�szeti M�zeum vezet�je, Voit P�l is mag��v� tette. El�terjeszt�s�re Nagyt�t�ny k�zs�g Nemzeti Bizotts�ga t�mogat�s�val a birtokot kezel� F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium 1948. j�lius 1-j�n �tadta a kast�lyt m�zeumi c�lokra. Helyre�ll�t�sa 1951-ben kezd�d�tt meg, �s m�g ebben az �vben megny�lt az els� b�torki�ll�t�s.

1989-ben - a roml� �p�let�llapot miatt - sz�ks�gess� v�lt a kast�ly bez�r�sa. Az 1997-ben megkezdett fel�j�t�si munk�k ut�n k�ls�ben �s bels�ben megsz�p�lve 2000 nyar�n nyitotta meg kapuit ism�t a kast�lym�zeum.

http://www.nagytetenyi.hu/kastelytortenet/index2.html