A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye. Az évente itt megforduló több százezer látogató közül igen gyakran teszik fel a kérdést: melyik uralkodó és mikor építtette ezt a monumentális, közel 15 000 négyzetméter alapterületű látványosságot? A válaszért rövid időutazást téve gondolatban vissza kell képzelni magunkat a XIX. század utolsó évtizedébe, amikor az ország gyors ütemű gazdasági fejlődésének köszönhetően a főváros látványos átalakuláson ment keresztül, belépett az európai metropolisok sorába. A honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban több hónapig tartó ünnepségsorozattal és kiállítással mutatták be Magyarország történelmét, kulturális és gazdasági teljesítményét.

A kiállítás, aktualitásain túl, maradandó értékeket teremtett. Ezek közül büszkeséggel említhető a millenniumi földalatti, a kontinentális Európa első és napjainkban is üzemelő kéregvasútja, amelyiken kényelmesen megközelíthető Európa legnagyobb mezőgazdasági szakmúzeuma. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum maga is a millenniumi ünnepségeket körülvevő hangulatból született: emléket állít mindazon értékeknek, amelyekre Magyarország épített és a jövőben is építhet. A mezőgazdaság évszázadokon át az ország gazdasági teljesítményének döntő hányadát termelő ágazatnak számított. A jelentős politikai befolyással rendelkező Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. június 20-án aláírt alapító okiratban fogalmazta meg elvárását: „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék". Az alapító állandó múzeum létrehozásán gondolkodott, ami végül 1907. június 9-én, a Vajdahunyadvár épületének ünnepélyes átadásával valósult meg. Figyelemre méltó tényként állapíthatjuk meg, hogy a fenntartó, a Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet". Az alapítást követő néhány évtizedben az intézmény inkább volt nevezhető egy olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpontnak, ahol az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.

Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeum több százezres muzeális tárgyállománya egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Gyűjteményében megtalálható például az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök és gépek széles spektruma. A látogatók és szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést vált ki a világhírű trófeagyűjtemény. A kiállításban időrendi sorrendben láthatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeák. A múzeum nagy értékei között tartjuk számon a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját. Ugyanilyen becsben tartjuk a XVI. és XIX. század között a külföldi piacokon is népszerű szürke magyar szarvasmarhák koponyagyűjteményét, vagy az igazi kézműves remeknek számító lószerszámokat, ahogyan a nagy számban kiállított vadászfegyvereket és a méltán világhírű magyar szőlészet és borászat rendkívül gazdag tárgyi rekvizitumait.

Dr. Fehér György főigazgató

 http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article.php?article_id=20