János-hegyi Erzsébet-kilátó, Budapest
Budapest XII. kerületében, a János-hegy tetején, a főváros legmagasabb pontján áll az 1908-1910 között épített Erzsébet-kilátó. Csodálatos körpanoráma nyílik innen, tiszta időben akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók.
A torony 23,5 m magas, kerek alapformájú, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Tetejére 101 fokból álló csigalépcső vezet fel. A kilátót Schulek Frigyes tervei alapján, részben közadakozásból építették. A körülötte fekvő teraszt 1931-ben alakították ki.
A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fa messzelátó hely állt. A János-hegy már a XIX. században a fővárosban élők kedvelt kirándulóhelyévé vált. 1882-ben Erzsébet királyné is tett kirándulást a János-hegy tetejére. Az ő tiszteletére kapta nevét a kilátó.
A kilátóba több, különleges módon is feljuthatunk: ha hosszabb sétát tervezünk előtte, akkor a fogaskerekűre is felülhetünk. Ha csak rövidet, akkor Gyermekvasúttal illetve a Libegővel érdemes utaznunk.
Hogy mit lehet innen látni?
Délkelet és dél felé az Alföld terül el, amit a Duna szalagja szegélyez. Cegléd és Dunaföldvár még a látókör keretébe esik. Délnyugat felé Törökbálinton, Biatorbágyon és a Velencei-tavon át Székesfehérvárig és Csákvárig kalandozhat a tekintet. Nyugat felé Budakeszi, Páty és Szár hátterét a Vértes-hegység adja. Északnyugaton a Nagy-Kopasz-hegy Nagykovácsival, mögötte a Nagy-Szénás.Északon a Nagy-Hárs-hegy mögött a Pilis sok csúcsa, zárásként a Dobogókő látszik.Északkeleten a Hűvösvölgy, a Kecske-hegy, a Hármashatár-hegy és a Rózsadomb kínál látnivalót. A Dunán túl Vác, Újpest, Rákospalota, Fót és egészen hátul a Mátra, valamint a Bükk-hegység látszik.
|