Sas-hegy

 

 

Borb�s Vinc�nek a f�v�ros �s k�rny�k�nek n�v�nyzet�r�l �rt k�nyve �ppen a vir�gz� borkult�ra utols� �veiben, 1879-ben jelent meg. A Sas-hegyr�l azt �rja, hogy itt f�k�nt s�rga �s piros duka, k�k kadarka �s piros bakator fajt�kat termesztettek, melyekb�l �rt�kes v�r�sbor �rlel�d�tt. A sz�l�kben gy�m�lcsf�k: kajszi, �szibarack, mandula, cseresznye, meggy is termettek. A sz�l�birtokokat hat�rol� k�g�takon akkoriban szaporodott el a Balk�nr�l betelep�tett orgona �s a Krisztus-t�vis. A hegy l�b�ig terjed� l�sztakar� be nem telep�tett szeg�ly�ben akkoriban t�megesen ny�lt a macskahere �s a vet�vir�g.

A buda-sas-hegyi borkult�ra pusztul�s�t el�g pontosan meg lehet hat�rozni. 1882-ben m�g kiv�l� term�st sz�reteltek, azt�n n�h�ny �v alatt a filox�ra – ez a rendk�v�l szapora gy�k�rtet� – teljesen kiirtotta a budai sz�l�ket. A kipusztul� sz�l�k hely�re n�hol gy�m�lcs�s�ket �ltettek, m�shol spont�n m�don elkezd�d�tt a cserj�sed�s, beerd�s�l�s.

A Sas-hegy olyan messze esett a v�rost�l, hogy sok�ig sz�ba sem j�tt a be�p�t�se. A hegy l�b�n�l, a Buda�rsi �t mellett fel�p�tett K�roly kir�ly laktanya nem serkentette a v�ros tov�bbi terjeszked�s�t. Az els� igazi v�ltoz�st 1929-30 hozta el, mikor a Sas-hegy �szaki oldal�n, a hegytet�h�z nagyon k�zel fel�p�tett�k a Notre-Dame de Sion francia ap�ca-rendh�zat �s nevel�int�zetet. Sikl�ssy L�szl�: Hogyan �p�lt Budapest – A F�v�rosi K�zmunk�k Tan�csa t�rt�nete 1870-1930 c�m� k�nyv�ben lelkesen �rja, hogy ez az �p�let term�szetesen �szt�n�zni fogja a tov�bbi �p�tkez�seket is. „A Sashegy, mely eltekintve meredek sz�l�it�l, maga volt a kop�rs�g �s m�veletlens�g, most m�r bele fog kapcsol�dni a nagy hegyvid�ki kult�r�ba.”– mondja Sikl�ssy. Ferdinandy Gy�rgy Lelt�r a hegyen c�m� visszaeml�kez�s�b�l tudhatjuk, hogy k�t vil�gh�bor� k�z�tt a gy�m�lcs�s�k hely�n val�ban elkezd�d�tt a vill�k �p�t�se, de csak a Hegyalja �t v�ros fel�li oldal�n.

Mikor 1942-ben P�nzes Antal Budapest �l�vil�g c�m� k�nyv�ben felvetette a Sas-hegy term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�t�s�nak fontoss�g�t, a main�l m�g sokkal kev�sb� volt fojt� a v�ros szor�t�sa. Is�py Istv�n Sziget a h�ztengerben c�m� cikk�ben nem csup�n gyermekkori benyom�saira eml�kezik, de egy h�bor� ut�ni t�rk�p alapj�n is megbizonyosodik arr�l, hogy akkoriban a Sas-hegyt�l d�lnyugati ir�nyban lak�h�zakat legk�zelebb Buda�rs mai belter�let�n lehetett tal�lni, ami a cs�cst�l l�gvonalban kb. 4 km t�vols�gra volt. De P�nzes Antal j�l �rz�kelte a Sas-hegyre leselked� vesz�lyeket. M�r a 30-as �vekben elk�sz�ltek azok a tervek, amelyek a hegyet szinte a cs�csig felparcell�zt�k volna, a hegycs�csra pedig parkot terveztek, ennek megfelel�en elkezd�d�tt a feketefeny�k �ltet�se.

Ezt a j�v�k�pet a szocialista rendszerben is t�mogatt�k, amit j�l mutat az a kis k�s�ssel, 1962-ben kiadott t�rk�p, amelyen m�r el is t�nt a z�ld ter�let a Sas-hegyr�l. Mindent sz�p szab�lyos r�zsasz�n utcah�l�zat foglalt el. Szerencs�re az utols� pillanatban, 16 �vvel P�nzes Antal kezdem�nyez�se ut�n, 1958-ban 30 hekt�ron l�trehozt�k a sas-hegyi term�szetv�delmi ter�letet.

 

Az �tvenedik �vfordul�n meg�llap�thatjuk, hogy a v�dett� nyilv�n�t�s nagyon fontos l�p�s volt, hiszen a leg�rt�kesebb ter�letek be�p�t�s�t megakad�lyozta, de m�ig nagy k�rd�s, hogy siker�l-e keretek k�z� szor�tani a leg�lis �s illeg�lis l�togat�k roham�t. Csak akkor siker�lhet megv�deni a ter�let p�ratlan �rt�keit, ha ehhez siker�l megnyerni Budapest lakoss�g�nak t�mogat�s�t.