Az aj�nd�kot 1991-ben �jabb 91 m�t�rgy k�vette, melyek tart�s let�tk�nt ker�ltek a m�zeumba. Ezzel egyid�ben ny�lt a m�zeum els� �n�ll� ki�ll�t�sa a Budav�ri Palota 'A' �p�let�ben, a Magyar Nemzeti Gal�ria rendez�s�ben. 

Az 1993 �ta N�ray Katalin igazgat�sa alatt �ll� �s jelent�s ki�ll�t�si tev�kenys�gbe kezd� m�zeum 1996-ban Ludwig M�zeum Budapest - Kort�rs M�v�szeti M�zeum - n�ven �n�ll� k�lts�gvet�st �s st�tuszt kapott. Az �jraalap�t�s alkalm�b�l jelent�s magyar anyaggal gazdagodott a gy�jtem�ny, melyb�l az �jrarendezett �lland� ki�ll�t�s 1996 december�ben ny�lt meg. Az 1993-2005 k�zti id�szakban a Ludwig M�zeum mintegy 150 id�szaki ki�ll�t�st mutatott be, felvonultatva a magyar �s k�lf�ldi kort�rs m�v�szeti szc�na legjelent�sebb alakjait. 

A 2005-�s �v jelent�s fordul�pont a m�zeum �let�ben - a budai v�rb�l a d�l-pesti, millenniumi v�rosk�zpontban meg�p�lt M�v�szetek Palot�j�ba k�lt�z�tt, ahol a legmagasabb ig�nyeket is kiel�g�t�, korszer� m�zeumtechnol�gia v�rja a ki�ll�t�sokat �s a gy�jtem�nyt. Az �p�let Duna-fel�li sz�rny�t elfoglal� m�zeum h�rom szinten mintegy 3300 m2-nyi ki�ll�t�t�rrel rendelkezik. Az 1300 m2-es els� szinten l�that�k az id�szaki ki�ll�t�sok, a fels� k�t szinten pedig a gy�jtem�ny v�logatott darabjai. 

A 2005. m�rcius 15-�n megny�lt gy�jtem�nyi ki�ll�t�son a l�togat�k �ltal m�r j�l ismert m�vek mellett megjelennek a m�zeum �j szerzem�nyei, illetve a k�l�n erre az alkalomra bek�rt, az ut�bbi �vek fejlem�nyeit reprezent�l� m�vek is. M�g az 1996-os ki�ll�t�s a nagy "klasszikusok" (Picasso, illetve az amerikai pop-art m�v�szei: Oldenburg, Warhol, Rauschenberg, Lichtenstein, stb.) mellett els�sorban a kilencvenes �vek els� fel�nek m�v�szet�re koncentr�lt, a mostani v�logat�sban sok friss munka szerepel majd, k�zt�k sz�mos, a m�zeumban kor�bban ki�ll�t�sokon m�r bemutatott, eml�kezetes m�.

A m�zeum egyik legfontosabb t�rekv�se a kezdetekt�l fogva, hogy a magyar - �s a k�z�p-kelet eur�pai - m�v�szetet a nemzetk�zi, "nyugati" m�v�szettel �sszef�gg�sben mutassa be. Peter Ludwig eredeti intenci�ja is az volt, hogy az 1989 el�tt ideol�giailag sz�tv�lasztott vil�g k�t fel�t a m�v�szeten kereszt�l k�zel�tse egym�shoz, ennek jegy�ben v�s�rolt m�t�rgyakat p�ld�ul szovjet "nonkonformista" m�v�szekt�l �s m�s, kelet-eur�pai orsz�gokb�l (Ivan Csujkov, Jurij Albert, Jurij Lejderman, stb.). Az ut�bbi �vekben beszerzett, a hatvanas, hetvenes �vek k�z�p-kelet-eur�pai avantgarde t�rekv�seit t�kr�z� m�vek (Lakner L�szl�, Frey Kriszti�n, Maurer D�ra, Bak Imre, Jov�novics Gy�rgy, Keser� Ilona, N�dler Istv�n �s m�sok, illetve Ana Lupa�, J�zef Szajna) az �j ki�ll�t�son is a nyugati tendenci�kkal p�rhuzamba �ll�tva jelennek meg, csak�gy, mint a hetvenes �vek geometrikus, minimalista m�vei vagy a nyolcvanas �vek nemzetk�zi �jfest�szete (Baselitz, L�pertz, Penck, Palladino). 

A m�zeum a kilencvenes �vekt�l kezd�d�en szisztematikusan gy�jti a magyar mellett cseh, szlov�k, lengyel, rom�n, szlov�n stb. m�v�szek munk�it is (Jir� David, Roman Ond�k, Zbigniew Libera, Zuzanna Janin, Teodor Graur, Dan Perjovschi).
 

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=47