A malomipar fejl�d�s�nek t�rt�nete rendk�v�l tanuls�gos. Sok olyan �j felismer�s, m�szaki �jdons�g �s tal�lm�ny indult ki ebb�l az ipar�gb�l, amely m�s ter�leten is el�seg�tette az �ltal�nos technikai halad�st. Ezek k�z� tartozik az energiaforr�sok (v�z, sz�l, g�zer�, villany�ram) hasznos�t�sa, er��tviteli rendszerek kialak�t�sa, szil�rd anyagok apr�t�sa �s oszt�lyoz�sa stb.

A malomipar haz�nk egyik jellegzetes ipar�ga. A Karp�t-medence k�l�nlegesen kedvez� gabonatermeszt�si adotts�gait m�r az �skor emberei is felismet�k. R�g�szeti leletek, s�t a XI. sz�zadt� kedve m�r oklevelek is tan�s�tj�k, hogy �seink a honfoglal�st k�vet�en kiterjedten foglalkoztak a gabona �rl�s�vel. Ismert�k a k�zimalmot �s voltakv�zimalmaik, valamint �llatokkal hajtott �n. sz�razmalmalmaik. J�val k�s�bb, csak a XVII. sz�zad v�g�n jelentek meg haz�nkban a sz�lmalmok. 
 

W�rner gy�rtm�ny� s�kszita  az 1890-es �vekb�l

A magyar malomiparban forradalmi v�ltoz�st jelentett a g�zmalmok alap�t�sa �s t�rh�d�t�sa. A m�lt sz�zad m�sodik fel�ben t�k�s v�llalkoz�k sok �j g�zmalmot l�tes�tettek f�v�rosunkban �s vid�ken. Az ipari forradalom idej�n a magyar malomipar �len jart a g�pi nagyipar uralkod�v� v�l�s�ban, �s azt a szerepet t�lt�tte be n�lunk, mint Nyugat-Eur�p�ban a textilipar.

A t�rt�nelmi Magyarorsz�gon sz�zadunk elej�n (1906-ban) 17304 malom m�k�d�tt. Ekkor m�r 2569 volt a g�z- �s a motoros malmok sz�ma �s ezek v�gezt�k a teljes malomipari termel�snek t�bb mint 80%-�t.

A kapacit�s n�veked�s�vel egy�tt j�rt a magyar malomipar robban�sszer� m�szaki fejl�d�se, amely vil�gszerte nagy felt�n�st keltett, �s jelent�sen fellend�tette a liszt- �s malomg�pexportunkat. Nagy jelent�s�g� malmi g�p�szeti tal�lm�nyok, �j vez�rg�pek, valamint a klasszikus magyar magas�rl�si elj�r�s bevezet�s�vel malomiparunk a nemzetk�zi halad�s �lvonal�ba ker�lt. Az akkor kifejlesztett termel�si technol�gia a ma is alkalmazott �rl�si elj�r�s alapj�t k�pezi. 
  
 

A Malomipari M�zeum alap�t�sa

A malomipar 1948–1952. �vi �llamos�t�sa ut�n nagyszab�s� szerkezeti v�ltoz�sok t�rt�ntek. Az �llamos�t�s idej�n m�g 2282 malom m�k�d�tt haz�nkban, sz�muk 1978-ig folyamatosan 148-ra cs�kkent. 
 

20 literes hektoliters�ly-  m�rleg

A le�ll�tott malmok felsz�mol�sakor sok muze�lis �rt�k� g�pet, berendez�st �s felszerel�si t�rgyat szereltek ki. Szerencs�re ekkor lelkes szakemberek megkezdt�k ezek gy�jt�s�t, �s a gabonaipari v�llalatok k�zrem�k�d�s�vel gondoskodtak a gy�jtem�ny k�zponti elhelyez�s�r�l.

A Malomipari M�zeumot a Gabonaforgalmi �s Malomipari Szolg�ltat� V�llalat Budapest, IX. ker�let, Soroks�ri �t 24. sz�m alatti k�zponti telep�n, egy �temeletes �p�letr�szben tekinthetik meg a l�togat�k. St�lszer� ez az elhelyez�s, mert az �p�letben eredetileg az 1866-ban alap�tott �s 1939-ben le�ll�tott Concordia G�zmalom, f�v�rosunk egyik legnagyobb malma m�k�d�tt, �s a hatalmas �p�let bels� faszerkezete h�en t�kr�zi az egykori �zemi k�r�lm�nyeket.

A m�zeum �lland� ki�ll�t�s�nak alapter�lete kb. 750 n�gyzetm�ter. A f�ldszinten �s egym�s felett n�gy emeleti helyis�gben, t�bb mint 300 t�rgy, 60 tabl�, sok sz�z k�p �s okm�ny szeml�lteti a magyar malomipar t�rt�net�nek teljes keresztmetszet�t �s fejl�d�s�nek tanuls�gait.

http://www.chemonet.hu/hun/food/muzeum/malomip/