A Lechner �d�n �s P�rtos Gyula �ltal tervezett, a korai szecesszi� jellegzetess�geit mutat� palota �p�t�szeti megold�sai is k�l�nlegesek. A Zsolnay ker�mi�val bor�tott sz�nes kupola �s a nagy �vegcsarnok l�tv�nya a laikus l�togat�t is megragadja.

A m�zeum t�rt�nete

Radisics Jen� 1896-1917 k�z�tt volt a m�zeum igazgat�ja. Ez volt az int�zm�ny vir�gkora. Mind a kort�rs-, mind a r�gi gy�jtem�ny megsokszoroz�dott. Ki�ll�t�sokat els�sorban a modern magyar iparm�v�szeti alkot�sokb�l rendeztek. E ki�ll�t�sok szervez�je az Iparm�v�szeti T�rsulat volt, amely p�ly�zatokkal �s megrendel�sekkel t�mogatta az iparm�v�szetet. Legjelent�sebb tev�kenys�ge a rendszeresen megtartott kar�csonyi t�rlat volt. 
Az I. vil�gh�bor� ut�n �p�lt be a m�zeumba n�h�ny enteri�r, p�ld�ul a k�szegi jezsuita patika (az�ta ez ism�t visszaker�lt K�szegre), a s�megi p�sp�ki k�nyvt�rszoba vagy a maksai reform�tus templom festett famennyezete. A Tan�csk�zt�rsas�g idej�n ker�lt a m�zeum birtok�ba Hopp Ferenc eur�pai h�r� keleti gy�jtem�nye. 1922-ben az int�zm�ny a Nemzeti M�zeum �ltal ir�ny�tott Orsz�gos Magyar Gy�jtem�nyegyetem r�sz�v� v�lt. A II. vil�gh�bor� ut�n, 1948-ban visszanyerte �n�ll�s�g�t, �s hozz�csatolt�k a Kelet-�zsiai M�v�szeti M�zeumot �s a R�th Gy�rgy M�zeumot, 1949-ben pedig a nagyt�t�nyi Sz�raz-Rudny�nszky-kast�lyt. A m�zeum mai strukt�r�ja 1949-1955 k�r�l alakult ki. 
A m�zeumban ma id�szaki ki�ll�t�sok l�that�k. K�nyvt�ra nyilv�nos. Aki�ll�t�sokhoz kapcsol�dva rendszeresen tartanakgyermekfoglalkoz�sokat, filmvet�t�seket, m�s programokat.

K�l�nlegess�gek

A m�zeum legjelent�sebb m�t�rgyai k�z� tartozik II. Miksan�met-r�mai cs�sz�r asztron�miai �r�ja (Gerhart Emmoser, Augsburg,1566), egy d�szt�l a vezek�nyi csata �br�zol�s�val (Philipp JakobDrentwett, Augsburg, 1654), a J�zus sz�let�se falik�rpit (Br�sszel,1620 k�r�l), egy Adren-Faizelot Delorme-f�le kom�d (P�rizs, 1750k�r�l), Giorgio Andreoli l�szterfest�s�, Gubbio �s Francesco Lafrancofestett d�szt�ny�ra (Urbino, 1529).