A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, a korai szecesszió jellegzetességeit mutató palota építészeti megoldásai is különlegesek. A Zsolnay kerámiával borított színes kupola és a nagy üvegcsarnok látványa a laikus látogatót is megragadja.

A múzeum története

Radisics Jenő 1896-1917 között volt a múzeum igazgatója. Ez volt az intézmény virágkora. Mind a kortárs-, mind a régi gyűjtemény megsokszorozódott. Kiállításokat elsősorban a modern magyar iparművészeti alkotásokból rendeztek. E kiállítások szervezője az Iparművészeti Társulat volt, amely pályázatokkal és megrendelésekkel támogatta az iparművészetet. Legjelentősebb tevékenysége a rendszeresen megtartott karácsonyi tárlat volt. 
Az I. világháború után épült be a múzeumba néhány enteriőr, például a kőszegi jezsuita patika (azóta ez ismét visszakerült Kőszegre), a sümegi püspöki könyvtárszoba vagy a maksai református templom festett famennyezete. A Tanácsköztársaság idején került a múzeum birtokába Hopp Ferenc európai hírű keleti gyűjteménye. 1922-ben az intézmény a Nemzeti Múzeum által irányított Országos Magyar Gyűjteményegyetem részévé vált. A II. világháború után, 1948-ban visszanyerte önállóságát, és hozzácsatolták a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumot és a Ráth György Múzeumot, 1949-ben pedig a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastélyt. A múzeum mai struktúrája 1949-1955 körül alakult ki. 
A múzeumban ma időszaki kiállítások láthatók. Könyvtára nyilvános. Akiállításokhoz kapcsolódva rendszeresen tartanakgyermekfoglalkozásokat, filmvetítéseket, más programokat.

Különlegességek

A múzeum legjelentősebb műtárgyai közé tartozik II. Miksanémet-római császár asztronómiai órája (Gerhart Emmoser, Augsburg,1566), egy dísztál a vezekényi csata ábrázolásával (Philipp JakobDrentwett, Augsburg, 1654), a Jézus születése falikárpit (Brüsszel,1620 körül), egy Adren-Faizelot Delorme-féle komód (Párizs, 1750körül), Giorgio Andreoli lüszterfestésű, Gubbio és Francesco Lafrancofestett dísztányéra (Urbino, 1529).