Színházunk társulata kicsiny, mégis az ország egyik legerősebb szakmai társulása. A színház különböző produkcióihoz rendszeresen hív vendégművészeket, mindig az adott előadáshoz legalkalmasabbat, s vendégeink általában szívesen ismétlik meg itteni szereplésüket: a társulat munkáját így kollektivitás, állandóság az értékteremtésben és jótékony hatású mobilitás jellemzi. 

A színház évente átlagosan 4 bemutatót tart, a repertoáron pedig kb. 8 előadás látható, melyek mind zsúfolt házzal mennek - a színház látogatottsága 100 % fölött van. A nagyrészt polgári értelmiségiekből és fiatalokból álló közönség az évek során értő és szerető bázisává vált a színháznak; az ún. Baráti Kör tagjai havonta többször is jegyet váltanak egy-egy előadásra. 
A Radnóti Színház művészi arculatának kialakításakor az egyetemes drámairodalom több vonulata volt irányadó: színre kerültek és kerülnek a világszínház klasszikus (Brecht, Calderón, Caragiale, Csehov, Euripidész, Goethe, Gogol, Gozzi, Hauptmann, Ibsen, Krleža, Marivaux, Moliere, Osztrovszkij, Pirandello, Plautus, Strindberg, Wedekind, Wilde) és modern (Albee, Berkoff, Bernhard, Genet, Głowacki, Marius von Mayenburg, McDonagh, O'Neill, Shepard, Botho Strauss, George Tabori) vonulatának jelentős alkotásai. Emellett bemutatásra került színházunkban a magyar polgári dráma néhány kiemelkedő opusza (Barta Lajos, Füst Milán, Herczeg Ferenc, Lengyel Menyhért, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Örkény István, Szép Ernő), valamint a kortárs magyar irodalom szerzőinek művei (Darvasi László, Hamvai Kornél, Kárpáti Péter, Mándy Iván, Márton László, Nagy András, Spiró György, Szilágyi Andor, Térey János). 
Színházunk másképpen is ápolja az irodalmi hagyományokat: egy-egy költő életművét, mai szerzőt, folyóiratot vagy könyvkiadót bemutató, népszerűsítő estjeivel. A színház csapata időnként a könnyebb, zenés műfaj területére is kirándulást tesz - ezzel tágítva a "komoly" repertoárt: az utóbbi idők egyik legnagyobb sikere a reneszánsz motívumok alapján maivá hangszerelt olasz zenés komédia, az Anconai szerelmesek volt és egy mai operett, a Bástyasétány 77.

A Radnóti Színház művészeti koncepciójához az is hozzátartozik, hogy a produkciók fő irányát jelentő – a sztanyiszlavszkiji hagyományokra épülő –, azokat modernizáló lírai realizmus mellett folyamatosan színpadra állítson merész hangvételű, olykor kifejezetten kísérleti jellegű előadásokat is. Legfőbb törekvésünk azonban az, hogy a különböző irányzatok között egyensúlyt teremtve - egy sajátos irónia fénytörésébe állítva - olyan értékteremtő és értékálló előadásokat hozzunk létre, amelyek az európai színházművészet legnemesebb hagyományait ötvözik a korunkra jellemző látásmóddal, újító törekvésekkel, az aktuális problémák és kérdések iránti érzékenységgel. 
Az utóbbi években az egyértelmű közönségsiker mellé növekvő szakmai elismertség is társul: több komoly, színészi és rendezői díjat kapott például a Háztűznéző (rendező: Valló Péter); a Ványa bácsi (rendező: Valló Péter); a Nem félünk a farkastól (rendező: Gothár Péter); A kripli (rendező: Gothár Péter); Medea (rendező: Zsótér Sándor) és a IV. Henrik (rendező: Stefano de Luca) előadások.
Az elmúlt években lezajlott felújítási munkálatok eredményeképpen megújult színházunk nézőtéri előcsarnoka, a titkárság, a szervezési iroda, és egyéb irodák, a társalgó, továbbá a női- és férfiöltözők. Mindez elősegíti társulatunk zavartalan munkáját, és a nagyérdemű közönség zavartalan szórakozását.

http://www.radnotiszinhaz.hu/