Vajon tudjuk-e, hogy ki volt Hopp Ferenc, a m�zeum alap�t�ja?

Hopp Ferenc, 1833. �prilis. 28-�n sz�letett a morvaorsz�gi Fulneken, nem�t nyelv� csal�dban. 1845-ben Pestre k�lt�z�tt, ahol egy ismer�s�k, Calderoni Istv�n optikus mell� ker�l. Seg�dlevel�nek megszerz�se ut�n, a 19. sz�zadban n�pszer� tapasztalatszerz� v�ndor�tra indul B�csbe. B�cs ut�n az Egyes�lt �llamok k�vetkezett, New York-b�l n�gy �v eltelt�vel t�r haza.

Feles�g�l veszi Calderoni egyetlen l�ny�t, s bet�rsul ap�sa, k�s�bb vil�gh�r� �zlet�be. F�l �v ut�n Hopp Ferenc elv�lt Calderoni l�ny�t�l, s k�s�bb m�r nem n�s�lt meg. Ingatlan�gyleteib�l �s az optikusi �zletb�l elegend� bev�tele volt ahhoz, hogy idej�t kedvtel�s�nek az utaz�snak �s a m�t�rgyak gy�jt�s�nek szentelje, valamint a f�ldrajzi �s f�ldtani ismeretek b�v�t�s�nek.

Bej�rta eg�sz Eur�p�t az akkori �jonnan �p�lt vas�tvonalakon, �s az �ce�nokon kereszt�l �szak-Amerik�t.

Els� vil�gk�r�li �tj�ra 1882-ben indult, amelyet tov�bbi n�gy k�vetett. J�rt Ausztr�li�ba, Indi�ba, K�n�ba, Jap�nba, �szak -�s D�l-Amerik�ba, Afrik�ba. �tjair�l, fot�k mellett, �sv�nyokat, m�t�rgyakat, dr�gak�veket hozott haza. Ezeket k�l�nb�z� tudom�nyos c�lokra aj�nd�kozta, valamint utaz�sair�l a Magyar F�ldrajzi T�rsas�g �l�sein sz�mos el�ad�st tartott.

1919. szeptember. 9-�n hunyt el, Andr�ssy �ti vill�j�ban. V�grendelet�ben megalap�totta a Hopp M�zeumot, valamint t�bb nemes adom�nyr�l rendelkezett.

M�g hal�l�nak �v�ben Felvinczi Tak�cs Zolt�n neki is kezdett az int�zm�ny kialak�t�s�nak, ami alig n�gy �v alatt m�r teljes �rt�k� m�zeumm� is n�tt, a Sz�pm�v�szeti M�zeum seg�ts�g�vel. A m�zeumot gyarap�totta az orsz�gos m�zeumokb�l �tker�lt keleti m�v�szeti anyagok is. �gy ker�lt �t a Sz�pm�v�szeti M�zeumb�l Vay P�ter �llami megb�z�s�b�l Jap�nban v�s�rolt festm�ny -�s fametszet gy�jtem�nye, az Iparm�v�szeti M�zeumb�l �s a Nemzeti M�zeumb�l �tker�lt Xantus J�nos keleti m�v�szeti t�rgygy�jtem�nye. A Hopp M�zeumot gyarap�totta dr. Duka Tivadar gy�jtem�nye, Szemere Attila jap�n f�s�gy�jtem�nye, Wegene-f�le k�nai textilgy�jtem�ny, gr�f Zichy Jen� kauk�zusi �s d�l-szib�riai exped�ci�j�nak r�g�szeti t�rgyai. A Hopp M�zeumot az Iparm�v�szeti M�zeum k�l�nb�z� vil�gki�ll�t�sokon v�s�rolt kort�rs keleti m�alkot�sokkal is seg�tette.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt legink�bb az adom�nyok seg�tett�k a m�zeum gyarapod�s�t. Schwaiger Imre, magyar sz�rmaz�s� delhi m�keresked�, nemzetk�zi jelent�s�g� indiai, illetve nep�li gy�jtem�nyt alapozott meg.

Budapest ostroma idej�n a m�zeum anyag�nak k�zel t�z sz�zal�ka elveszett. Helyre�ll�t�s ut�n �jabb lend�letet vett a m�zeum fejl�d�se. Az �j gener�ci�s szakemberek, akik �ri�si lelkesed�ssel vetett�k bele magukat a keleti kult�ra tudom�nyos kutat�s�ba, nagyban hozz�j�rultak a Hopp M�zeum teljes gy�jtem�ny�nek kialak�t�s�hoz.

�j gener�ci�s szakemberek voltak Baktay Ervin India-kutat�, dr. Horv�th Tibor a jap�n m�v�szet szakembere, Gombos K�roly, a kauk�zusi kult�ra szakembere, �s Mikl�s P�l sinol�gus.

1945 ut�n egyr�szt a szocialista orsz�gokb�l a m�zeumba ker�lt aj�nd�kok, illetve a jelent�s v�s�rl�sok, mag�n aj�nd�koz�sok, hagyat�kok annyira megn�velt�k a gy�jtem�nyt, hogy a Hopp M�zeumnak otthont ad� villa �s rakt�rai sz�k�ss� v�ltak. A rakt�rak �tk�lt�ztek az Iparm�v�szeti M�zeum �p�let�be.

1949 �ta a nagyk�z�ns�g tematikus ki�ll�t�sokon ismerkedhet meg a keleti m�v�szet szeleteivel. Az Iparm�v�szeti M�zeum mellett 1955 �ta a R�th Gy�rgy M�zeuma is helyet ad e tematikus ki�ll�t�soknak.

http://www.hoppmuzeum.hu/szorakozas/hopp-ferenc-kelet-azsiai-muveszeti-muzeum/#more-12