Vajon tudjuk-e, hogy ki volt Hopp Ferenc, a múzeum alapítója?

Hopp Ferenc, 1833. április. 28-án született a morvaországi Fulneken, nemét nyelvű családban. 1845-ben Pestre költözött, ahol egy ismerősük, Calderoni István optikus mellé kerül. Segédlevelének megszerzése után, a 19. században népszerű tapasztalatszerző vándorútra indul Bécsbe. Bécs után az Egyesült Államok következett, New York-ból négy év elteltével tér haza.

Feleségül veszi Calderoni egyetlen lányát, s betársul apósa, később világhírű üzletébe. Fél év után Hopp Ferenc elvált Calderoni lányától, s később már nem nősült meg. Ingatlanügyleteiből és az optikusi üzletből elegendő bevétele volt ahhoz, hogy idejét kedvtelésének az utazásnak és a műtárgyak gyűjtésének szentelje, valamint a földrajzi és földtani ismeretek bővítésének.

Bejárta egész Európát az akkori újonnan épült vasútvonalakon, és az óceánokon keresztül Észak-Amerikát.

Első világkörüli útjára 1882-ben indult, amelyet további négy követett. Járt Ausztráliába, Indiába, Kínába, Japánba, Észak -és Dél-Amerikába, Afrikába. Útjairól, fotók mellett, ásványokat, műtárgyakat, drágaköveket hozott haza. Ezeket különböző tudományos célokra ajándékozta, valamint utazásairól a Magyar Földrajzi Társaság ülésein számos előadást tartott.

1919. szeptember. 9-én hunyt el, Andrássy úti villájában. Végrendeletében megalapította a Hopp Múzeumot, valamint több nemes adományról rendelkezett.

Még halálának évében Felvinczi Takács Zoltán neki is kezdett az intézmény kialakításának, ami alig négy év alatt már teljes értékű múzeummá is nőtt, a Szépművészeti Múzeum segítségével. A múzeumot gyarapította az országos múzeumokból átkerült keleti művészeti anyagok is. Így került át a Szépművészeti Múzeumból Vay Péter állami megbízásából Japánban vásárolt festmény -és fametszet gyűjteménye, az Iparművészeti Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból átkerült Xantus János keleti művészeti tárgygyűjteménye. A Hopp Múzeumot gyarapította dr. Duka Tivadar gyűjteménye, Szemere Attila japán fésűgyűjteménye, Wegene-féle kínai textilgyűjtemény, gróf Zichy Jenő kaukázusi és dél-szibériai expedíciójának régészeti tárgyai. A Hopp Múzeumot az Iparművészeti Múzeum különböző világkiállításokon vásárolt kortárs keleti műalkotásokkal is segítette.

A két világháború között leginkább az adományok segítették a múzeum gyarapodását. Schwaiger Imre, magyar származású delhi műkereskedő, nemzetközi jelentőségű indiai, illetve nepáli gyűjteményt alapozott meg.

Budapest ostroma idején a múzeum anyagának közel tíz százaléka elveszett. Helyreállítás után újabb lendületet vett a múzeum fejlődése. Az új generációs szakemberek, akik óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a keleti kultúra tudományos kutatásába, nagyban hozzájárultak a Hopp Múzeum teljes gyűjteményének kialakításához.

Új generációs szakemberek voltak Baktay Ervin India-kutató, dr. Horváth Tibor a japán művészet szakembere, Gombos Károly, a kaukázusi kultúra szakembere, és Miklós Pál sinológus.

1945 után egyrészt a szocialista országokból a múzeumba került ajándékok, illetve a jelentős vásárlások, magán ajándékozások, hagyatékok annyira megnövelték a gyűjteményt, hogy a Hopp Múzeumnak otthont adó villa és raktárai szűkössé váltak. A raktárak átköltöztek az Iparművészeti Múzeum épületébe.

1949 óta a nagyközönség tematikus kiállításokon ismerkedhet meg a keleti művészet szeleteivel. Az Iparművészeti Múzeum mellett 1955 óta a Ráth György Múzeuma is helyet ad e tematikus kiállításoknak.

http://www.hoppmuzeum.hu/szorakozas/hopp-ferenc-kelet-azsiai-muveszeti-muzeum/#more-12