Kossuth Mzeumhaj
![](portal/pestbuda/image/news/1318785460.jpg)
A kzel 100 esztends Kossuth gzhaj mr nmagban is kiemelked muzelis rtkkel br, hiszen mra ez az egyetlen eredeti formjban fennmaradt termes szemlygzs Magyarorszgon!
A haj fedlzetn a hajzs szmos rdekes relikvijt bemutat killts vrja ltogatinkat. Megtekinthet a haj teljes egszben megmaradt gzgpe s laptkereke, st: mg a haj "szervokormnya", a gzmkdtets kormnyszerkezet is.
A haj fedlzetre ltogat vendgeink kis kpzelervel visszalphetnek a magyar hajzs dicssges mltjba.
A haj trtnete
A Kossuth gzhaj 1913-ban plt az jpesti Ganz-Danubius hajgyrban, a Magyar Kirlyi Folyam-tengerhajzsi Rt. rszre "Ferdinnd Fherceg" nven. A Habsburg-hz trnfosztst kveten, 1919-ben a "Rig", majd 1930-ban a "Lenyfalu" nevet kapta. Hasznlati jellegt tekintve kofahaj volt: Mohcsrl szlltotta fel az rusokat a nagyobb vrosokba.
A msodik vilghborban, 1944 vgn, a nmet csapatok visszavonulsa sorn Ausztriba kerlt. Ktvi fogsg utn trt haza, 1947 tavasztl a Magyar-Szovjet Hajzs Rt. tulajdona volt.
1953-ban jpesten tptettk pakuraftsesre, ekkor kapta meg jelenlegi felptmny-elrendezst is. 1955-tl a Magyar Hajzsi Rt. tulajdona lett. 1976-ban kivontk a forgalombl, majd hossz ideig csak lak-, illetve tkezhaj volt jpesten, a Folyamhajzsi zemigazgatsgnl.
1984-tl kezddtt els feljtsa s mzeumhajv trtn talaktsa, amelynek befejezse utn, 1986 oktberben adtk t a kznsgnek.
A haj ezt kveten ismt jelents feljtson esett t, gy nyerve el - sokak szerint - valaha ltezett legszebb formjt. Els krben, 2003-ban a bels terei szpltek meg, 2008-ban pedig a haj teljes aclszerkezett s vzvonal alatti rszt kicserltk a komromi hajgyrban: gy mr szerkezetileg is mlt mzeumi hangulatot raszt bels tereihez s lpcskkel tagolt szintjeihez.
Magyarorszg egyik lgrtkesebb ipartrtneti remekmve a feljts eltti llapotban hsgesen szolglt bennnket 80 vig. Remljk, teljesen restaurlt Kossuth Mzeumhajnkban mg legalbb ennyi ideig gynyrkdhetnk...
Tovbbi informcik: |
Kossuth Mzeumhaj |
1052 - Budapest |
Vgad tri hajlloms, 2. szm ponton |
|
+36 (1) 411-0942 |
http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=40
|