A munk�t hal�l�ig, 1867. m�rcius 6-ig vezette. Pest v�ros tan�csa a fontos �p�let tov�bbi �p�t�sz-tervez� m�vezet�s�t a kor elismert mester�re, sz�mos f�v�rosi k�z�p�let, k�zt�k az Operah�z alkot�j�ra, Ybl Mikl�sra b�zta, aki a befejez�sig folytatta, de hal�la miatt az �p�letbels� �s a k�pz�m�v�szeti d�sz�t� munk�latok m�r Kauser J�zsef ir�ny�t�s�val k�sz�ltetk el 1905-re. Nevezetes volt a Bazilika t�rt�net�ben az 1868. janu�r 22-i d�tum, amikor a Hild tervei szerint m�r felfalazott kupola �s kupoladob beomlott, kivitelez�si- �s anyaghib�k miatt. A kupol�t tart� pill�rekhez aj�nd�kba kapott, s igen vegyes min�s�g� �s szil�rds�g� k�anyagot haszn�ltak, tov�bb� a kupoladob az az tart� bolt�vek bels� perem�re �p�lt, ami miatt a pill�rek �s az �sszek�t� hevederek, valamint a csegelyek terhel�se f�loldalaslett, s a szerkezet egyens�ly�nak hi�nya okozta a beoml�st. Az �p�tkez�s ezut�n t�bb mint egy �vig sz�netelt, majd a t�rmel�k kihord�sa, a rosszul meg�p�tett r�szek bont�sa eg�szen 1871-ig tartott. Az �p�tkez�s folytat�s�ra Ybl Mikl�s �j terveket k�sz�tett, illetve a r�gieket dolgozta �t nemcsak a szerkezet, hanem a megjelen�s tekintet�ben is. Hild J�zsef hellenisztikus formavil�g�t, klasszicista st�lus�t Ybl neorenesz�nsza v�ltotta fel 1875-t�l, �s 1891-ben bek�vetkezett hal�la ut�n is az � v�zlatai, elk�pzel�se szerint folytak a munk�latok az 1905-�s felszentel�sig.

(Forr�s: A Szent Istv�n Bazilika, Budapest 1989.)

A Bazilika �p�t�s�nek �s fel�j�t�s�nak f�bb esem�nyei:

1845. Hild J�zsef (1789-1867) tervez�si megb�z�st kap Pest v�ros tan�cs�t�l.

1846. A f�ldmunk�k megkezd�se.

1851. A szabads�gharc ut�n (1848-49.) megb�z�st kap a munk�k folytat�s�ra. A kupoladob ekkora 51,52 m magass�gig �p�lt meg.

1868. janu�r 22-�n 15:10 Kivitelez�si hiba miatt �sszed�l a kupoladob. Ybl a hib�t �szlelt. Az �letvesz�lyt elh�r�totta, de a katasztr�f�t megakad�lyozni m�r nem tudta. Meger�s�tett alapokra �j, neorenesz�nsz �p�letet tervez.

1875. A bont�s ut�n r�szben m�dos�tott tervek alapj�n �jra indul az �p�tkez�s.

1890. K�sz a teljes �p�letszerkezet.

1891. Ybl Mikl�s hal�la ut�n a befejez�, els�sorban d�sz�t�si munk�k ir�ny�t�ja Kauser J�zsef (1848-1919).

1905. Elk�sz�l a teljes bels� d�sz�t�s, ezzel befejez�dnek az �p�t�si munk�k.

1905. november 9. A templom felszentel�se

1906. december 8. A z�r�k� elhelyez�se I. Ferenc J�zsef uralkod� jelenl�t�ben.

1931. A templom a "basilica minor" c�met kap XI. Pius p�p�t�l.

1938. A XXXIV. Eucharisztikus Vil�gkongresszus esem�nyeinek k�zpontja.

1944-45. A II. Vil�gh�bor� alatt megs�r�l a tet�szerkezet, a tornyok, a k�ls� falak. Sz�ks�gessl v�lik a teljes tet�szerkezet cser�je.

1947. Tet�jav�t�s k�zben kigyullad a nagykupola fa h�jszerkezete.

1971. A bazilika a Szent Jobb v�gleges �rz�si helye lesz.

1982. A vihar az utc�ra sodorja a nagykupola lemezfed�s�t, ezzel a templom ism�t �letvesz�lyess� v�lik.

1983. A tervszer� fel�j�t�s kezdete.

1991. II. J�nos P�l p�pa l�togat�sa a templomban Szent Istv�n kir�ly �nnep�n.

1993. A p�pa a F�egyh�zmegye t�rssz�kesegyh�za rangj�ra emeli a bazilik�t.

2001. augusztus 16. A korm�nyzat a templomot a millenniumi �v lez�r�s�hoz kapcsol�dva az egyh�z tulajdon�ba adja.

2003. augusztus 14. Az �p�t�si �s restaur�l�si munk�k befejez�se.

K�l�nleges �p�t�si �s restaur�l�si �s g�p�szeti megold�sok

Az �p�t�si munk�k legl�tv�nyosabb elgondol�sa a munka�llv�nyok f�ggeszt�se volt. A Nagytornyok f�p�rk�ny feletti jav�t�s�t az �rap�rk�ny felett telep�tett tart�szerkezetre szerelt�k, illetve onnan f�gesztett�k le. A bels� kupola �s a kupoladob restaur�l�s�hoz a padl� terhel�se helyett h�dszerkezetet f�ggesztett�nk le a kupola ablakaib�l, majd erre �p�tett�k az �llv�nyt a kupola cs�cspontj�ig, illetve a h�dr�l f�ggesztett�k le az �llv�nyzatot a donga boltozatokig. A s�ly illetve k�lts�g megtakar�t�s tetemes, 50% volt.

A szent�ly mozaik restaur�l�sa

A templom bels� d�sz�t�s�ben �s az elhelyezett m�alkot�sokban a legnagyobb k�r a mozaikokat �s a falak m�m�rv�ny burkolat�t �rte. A m�alkot�sok k�z�tt a legnagyobb �rt�k� a szent�lyben k�sz�lt �t mez�s mozaik, mely a szentmise alleg�ri�it �br�zolja. Bencz�r Gyula olajfestm�ny terve alapj�n a velencei Salviati �s Jesurum c�g k�sz�tette. A II. vil�gh�bor�ban �t�zott boltozatt�l a mozaik elv�lt. A falazat f�t�s�vel �s a k�ls� t�r egyidej� g�pi sz�r�t�s�val, majd k�t�anyag k�v�lr�l t�rt�n� injekt�l�s�val a mozaik "visszaszor�that�" volt a hely�re.

A Bazilika kupol�j�ban k�rkil�t� l�tes�lt, melynek turisztikai hasznos�t�sa miatt sz�ks�ges volt felvon�k be�p�t�se. Ezek frekvencia szab�lyoz�ssal, g�ph�z n�lk�l, 60% villamos energia megtakar�t�ssal �zemelnek. Elhelyez�s�k: 2 db f�homlokzat m�g�tti k�m�ny felhaszn�l�sa liftakna c�lj�ra, 2 db felvon� a kupoladobban az evang�lista szobrok m�g�tt. Az �zembe helyez�ssel lehet�v� v�lt, hogy a kil�t� gyalogosan 364 l�pcs�fok megm�sz�sa helyett k�t liften utazva, n�mi s�t�val megk�zel�thet�.

http://bazilika.biz/a-templom-tortenete/a-templom-tortenete_4526_488572.html