Az els� v�rosok alap�t�sa �s a v�rosi kult�ra meghonos�t�sa ezen a ter�leten a r�maiakhoz f�z�dik. A polg�rv�rosb�l, a l�gi� t�borb�l �s az azt k�r�lvev� katonav�rosb�l �ll� telep�l�sen k�v�l k�t amfite�trum, ipartelepek, szent�lyk�rzetek �s kiterjedt temet�k tartoztak a v�roshoz. Aquincum egykor a provincia kiemelked� jelent�s�g� telep�l�s egy�ttese volt. A Duna menti birodalmi hat�r egyik l�ncszeme, t�bb dunai �tkel�hely folytat�sak�nt pedig a provincia belsej�be vezet� �tvonalak kiindul�pontja volt.

Traianus uralkod�sa idej�n (Kr. u. 106.) Aquincum Pannonia Inferior f�v�rosak�nt provincia helytart�i sz�khelye lett. Els� korm�nyz�ja a k�s�bbi cs�sz�r, Hadrianus volt. Eg�szen a 3. sz�zad v�g�ig vezet� szerepet kapott a provinci�ban k�zigazgat�si, katonai �s gazdas�gi tekintetben egyar�nt. Ezut�n indult gyors fejl�d�snek a l�gi�t�bor k�r�l kialakult katonav�ros �s a Hadrianus �ltal (124 k�r�l) municipium, majd Septimus Severus alatt (194.) colonia rangra emelt polg�rv�ros. Diocletianus k�zigazgat�si reformja (294) ut�n Aquincum a n�gy r�szre osztott provincia Valeria tartom�ny�nak f�v�rosa lett.

Budapest v�rosel�dj�r�l, a telep�l�s szerkezet�r�l �s a Kr.u. 1. sz�zadt�l az 5. sz�zad elej�ig tart� t�rt�net�r�l els�sorban a t�bb mint 100 �ve a mai napig rendszeresen folytat�d� r�g�szeti felt�r�sok eredm�nyei t�j�kozatnak. Az els� magyarorsz�gi, r�g�szeti felt�r�snak min�s�l� kutat�s is Aquincumhoz kapcsol�dik. A 18. sz�zad v�g�n, M�ria Ter�zia uralkod�sa idej�n t�rta fel Sch�nvisner Istv�n, egyetemi tan�r �bud�n a nagy katonai f�rd� izzaszt� kamr�j�t. 1881-ben kezd�dhettek meg a mai napig is tart� r�g�szeti felt�r�sok, el�sz�r a polg�rv�rosi amfite�trummal, majd a polg�rv�ros k�zponti r�sz�nek kutat�s�val. A felt�r�sok sor�n el�ker�lt leletanyag bemutat�s�ra 1894-ben hozt�k l�tre az Aquincumi M�zeumot. Az �j m�zeum igazgat�ja a felt�r�sok ir�ny�t�ja, Kuzsinszky B�lint lett.

Az els� vil�gh�bor� �s az azt k�zvetlen�l k�vet� �vek nem kedveztek a r�g�szeti, m�eml�kv�delmi tev�kenys�gnek. Csak k�s�bb, a 20-as �vek elej�n kapcsol�dott a felt�r�sokba Nagy Lajos, a m�zeum k�vetkez� igazgat�ja, akinek figyelme m�r a polg�rv�roson k�v�li telep�l�sr�szekre is kiterjedt. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban hozt�k felsz�nre a katonai amfite�trumot (ma a Nagyszombat utc�ban l�that�), valamint a Contra Aquincum n�ven ismert� v�lt bal parti er�d�t.

Az 50-es �vek nagy szenz�ci�ja volt a helytart�i Palota felt�r�sa a Haj�gy�ri-szigeten, mely Szil�gyi J�nos nev�hez f�z�dik. A polg�rv�ros, romter�let�nek �llapota sz�ks�gess� tette egy rehabilit�ci�s program megval�s�t�s�t, melyet Hajn�czi Gyula �s Vlad�r �gnes tervei alapj�n, P�czy Kl�ra hiteles�t� felt�r�sinak seg�ts�g�vel val�s�tottak meg a 60-as �vek v�g�n �s a 70-es �vek elej�n. Az Aquincumi M�zeum k�r�l l�that� r�g�szeti park ma is ennek a munk�nak az eredm�ny�t t�kr�zi.
 

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=6