Friss illatokkal teli levegője, csupán madárcsicsergéstől hangos csendje, a természet kézzel fogható valósága ideális otthona lehetett a nagyváros lármáját, a gépek-motorok zaját az emberek tapintatlanságát oly nehezen elviselő alkotónak. Mert 1932-től az út akkor még 27-es, később 29-es számú kertje-háza lett Bartók Bélának - mint ahogy aztán a történelmi sors elrendelte - utolsó itthoni lakhelye. Ma múzeum, pontosabban tárgyi emlékeit féltve őrző, szellemiségét zenéjével rendre megidéző emlékhely.

Bartók egykori otthonát a zeneszerző születésének centenáriuma tiszteletére 1981-ben alakította, s részben építette át emlékházzá a Főváros. Akkor, a háromszintes villát, Fazekas György építész tervei alapján újították fel. A földszinti, egykor önálló gondnoki lakásból fogadótérré szélesített bejáratot nyitottak, az épülethez a ház homlokzati megjelenését is megváltoztatva új, tágas lépcsőházat toldottak, az emeleti szobákat egybetárva hangversenyek számára alkalmas, bensőséges kamaratermet alakítottak ki. A második emeleten pedig, abban a három szobában, amelyekben főként Bartók lakott és dolgozott, rendezték be a múzeumot, az életutat bemutató tablókkal, valamint az utódok által gondosan megőrzött személyes tárgyaival. Az új, kertre nyíló főbejárat ötvösmunkája az akkori és a mostani is Pölöskei József ötvösművész alkotása.

A kertben szabadtéri hangversenyek rendezésére is alkalmas lépcsőzetes kőburkolatú theatron készült. Mellette áll Varga Imre elhíresült, másolatában Párizsban és Londonban is megtekinthető, egészalakos Bartók szobra.

A kiállítás egyaránt megidézi az alkotót, a népzenetudóst, előadóművészt, de legfőképp a kivételes embert. Aki a 30-as évek derekán éppen itt, a külvilág zajaitól eredetileg még párnázott ajtóval is óvott, piciny emeleti dolgozószobájában vetette papírra, remekműveinek egész sorát: a Kétzongorás szonátát, a Kontrasztokat, vagy Paul Sacher és a Baseli Kamarazenekar számára a Divertimentót, és a Székely Zoltánnak ajánlott Hegedűversenyt.

De e rendkívüli környezetben, Péntek Gyugyi György erdélyi asztalosmester mívesen farágott bútorai és a falakat ékítő szebbnél-szebb-folklór relikviák között, napi népzenetudósi munkájához nélkülözhetetlen fonográfja és kedvelt Bösendorfer-zongorája társaságában születtek kamarazenei remeklései is. Többek között a kórusaink számára oly nélkülözhetetlen Egyneműkarok, a Péter fia zongoratanításához is kapcsolható Mikrokozmosz-sorozat, az V vonósnégyes és '39 novemberében az édesanyját gyászoló, de talán már lélekben a hazától búcsúzó, megrendítő VI. kvartett.

Tagadhatatlan, hogy ami otthonában látható, az Bartók zenéjében is mindig ott rejtőzködik: a népi kultúrához, a parasztemberekhez való őszinte kötődése, a természet tárgyainak éktelen szeretete, a világ megértésének kitartó vágya, szigorú rendszeretete, egész lényének már-már aszkétikus puritánsága.

Az Emlékház az elmúlt negyedszázad során Bartók művészetének ismét méltó otthona lett: hangversenytermében rendszeresen a legkiválóbb hazai művészek tolmácsolják zongoraműveit, dalait, kamarazenei alkotásait, vagy mindazokat a klasszikus zeneműveket, amelyek e falak között, a zeneszerző életében is rendre felcsendülhettek. De e szellemiséghez talán joggal méltóak azok a rendezvények is, amelyeken gyakran a legújabb kortárszenei alkotások szólalnak meg, vagy a legtehetségesebb, még pályakezdő fiatal muzsikusok mutatkoznak be közönségüknek.

A Csalán úti emlékhely ma már világszerte ismert találkozóhelye Bartók tisztelőinek, a zeneértő közönségnek, fiataloknak, muzsikusoknak, vagy csak az éppen érdeklődőknek. Huszonöt esztendő emlékkönyvei tanúskodnak a kivételes vendégekről, többek között Paul Sacher, Földes Andor, vagy éppen Jurij Szimonov látogatásáról.

Bartók 125. születésnapjára, a zeneszerző hazai jogörökösének, Vásárhelyi Gábornak felajánlásaként, az egész ház megújult. Külsejében visszanyerte eredeti szépségét, belül pedig nem csak kibővült és korszerűsödött épület, hanem kiállításával immár eredet-közeli állapotában tárja látogatói elé a zeneszerző dolgozó- és lakószobáit.

Szirányi János - az Emlékház igazgatója

 http://www.bartokmuseum.hu/emlekhaz.html