A szult�n a bektasi rend tagjait b�zta meg azzal a feladattal, hogy a t�r�k csapatok Buda al� val� �rkez�se el�tt a v�roshoz k�zel alap�tsanak egy iszl�m vall�si k�zpontot. A bektasi rend tagjai els�sorban szerzetesek, dervisek, de - sz�ks�g eset�n - katonai feladatokat is ell�tnak. Vezet�j�k G�l Baba volt, aki f�k�nt b�k�s term�szet�r�l, verseir�l, term�szetszeretet�r�l v�lt ismertt�. A legenda szerint mindig viselt a turb�nj�n egy r�zsasz�lat: err�l kapta a R�zs�k-Atyja becenevet, de sz�rmazhat neve a derviss�veg�n l�v� g�mbalak� sz�vetdarabt�l is, amit szint�n g�lnek neveznek, �s a misztikus tud�s, az Istenr�l szerzett bizonyoss�g jelk�pe.

Szulejm�n szult�n augusztus v�g�n �rte el a t�r�k csapatokkal Buda v�r�t. Mag�hoz rendelte az �zvegy kir�lyn�t, Izabell�t �s a csecsem� J�nos Zsigmond kir�lyfit, k�rve a v�r b�k�s �tad�s�t, cser�be pedig felaj�nlotta az orsz�g keleti fel�t. �gy t�rt�nt, hogy 1541. augusztus 29-�n a t�r�k hadsereg megsz�llta a magyar kir�lyok sz�kv�ros�t. Szeptember 2-�n pedig a dzs�miv� �talak�tott Nagyboldogasszony templomban, a h�laad� istentiszteletet alatt G�l Baba meghalt.

Hal�l�val kapcsolatban t�bb feltev�s is megfogalmaz�dott. Az egyik szerint hal�l�nak oka id�s kora volt. A t�r�k v�ltozat kicsit h�siesebb, nevezetesen a v�r elfoglal�sa sor�n a szent �let� dervis megs�r�lt �s sebeibe halt bele a templomban, s mint igazhit� muszlim megkapta Allaht�l a legszebb hal�l lehet�s�g�t. Holttest�t a mostani t�rbekerten bel�l helyezt�k �r�k nyugalomra.

A s�rk�poln�t Szulejm�n szult�n parancs�ra Jahjapasaz�de Mehmed pasa �p�ttette 1543 �s 1548 k�z�tt. A t�rb�t fel is szentelt�k, ett�l kezd�d�en a s�rk�polna nagy becsben tartott zar�ndokhelly� v�lt, melyet messze f�ldr�l �rkez� muszlim zar�ndokok rendszeresen �s nagy sz�mban l�togattak. A t�rbe nagyon korai iszl�m szenthely, az �t�dik vagy a hatodik az oszm�n-t�r�k birodalom id�rendi rangsor�ban, �s a vil�g leg�szakibb iszl�m zar�ndokhelyek�nt van nyilv�ntartva.

Buda v�r�t 1686-ban az egyes�tett eur�pai csapatok visszafoglalt�k. A t�r�k�k kivonul�s�t k�vet�en a jezsuit�k kapt�k meg a ter�letet, s vele egy�tt a t�rb�t is, melyet Szent J�zsefnek szentelve kereszt�ny k�poln�v� alak�tott�k �t. Lebontott�k az �lommal bor�tott kupol�t, kiv�ltva azt egy zsindelyes tet�szerkezettel, valamint k�t helyen ov�lis ablakokat nyitottak a falakon. A jezsuita rend 1773. �vi feloszlat�sa ut�n a v�ros a teljes domboldalt kezel�s�be vette, majd k�s�bb �rt�kes�tette.

1914-ben a s�rk�poln�t m�eml�kk� nyilv�n�tott�k �s megkezdt�k teljes rendbehozatal�t. Ennek keret�n bel�l Barhucz Lajos antropol�gus vezet�s�vel tetemkutat� �sat�st folytattak. A t�rbe k�zep�n tal�lt id�s, er�s testi fel�p�t�s�, 164 cm magass�g� egy�n csontv�z�t - a le�r�sok alapj�n -egy�rtelm�en G�l Bab�val lehetett azonos�tani. 1915. j�lius 1-�n G�l Baba f�ldi maradv�nyait �nnep�lyes keretek k�z�tt visszahelyezt�k a s�rg�d�rbe �s a s�rt lez�rt�k.

A teljes restaur�l�s 1918-ban fejez�d�tt be, akkor ny�lt meg a s�rk�ponla a muszlini zar�ndokok el�tt.

A II. Vil�gh�bor� alatt a t�rb�t k�r�l�lel� Wagner-villa jelent�s r�sz�t r�szben lebomb�zt�k; a t�rb�t a s�lyosabb puszt�t�sokt�l a villa falai v�dt�k meg. A s�r�l�sek kijav�t�s�ra, az eredeti �llapot helyre�ll�t�s�ra a 60-as �vek elej�n ker�lt sor, Pfannl Egon tervei alapj�n. Ennek sor�n vissza�ll�tott�k a r�zzel bor�tott lapos f�lg�mb kupol�t, �s befalazt�k a barokk korban megnyitott ablakokat. Az 1970-es �vek elej�n pedig - a t�rbe k�r� - betonburkolat� kil�t�i teraszt alak�tottak ki.

A 90-es �vek els� fel�re a t�rbe m�szaki �llapota kritikuss� v�lt: 1996-ban K. Pint�r Tam�s kapott megb�z�st a tervek elk�sz�t�s�re, s d�nt� r�szben a t�r�k illet�kes szervek finansz�rozt�k a restaur�ci�s munk�latokat. A helyre�ll�t�s sor�n fel�p�tett�k az oszlopcsarnokot, a k�t d�szkutat, a kultikus szerep� csesm�t �s a m�rv�nyburkolat� szelszebilt, majd egy igazi t�r�k k�v�z�t �s egy ki�ll�t�termet (�sszmagyar Gal�ria) �ll�tottak fel az idel�togat� zar�ndokoknak, turist�knak. A befejez�s�t k�vet� �nnep�lyes megnyit�ra 2000. augusztus 21-�n ker�lt sor; az�ta l�togathat� ez a k�l�nleges hangulat�, egyedi, kultikus, vall�st�rt�neti m�eml�k.
 

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=27