A barlangot  a kutat�sok �s a barlangrendszer felt�rk�pez�se ut�n a Pann�nia Turista Egyes�let tagjai l�tt�k el els�k�nt l�pcs�kkel, korl�tokkal, �thidal�sokkal. Az �gy j�rhat�v� tett szakaszt 1919-t�l a nagyk�z�ns�g szakavatott vezet�k k�s�ret�ben, karbidl�mp�k f�ny�n�l tekinthette meg.

Nagyot lend�tett a barlang l�togatotts�g�n, hogy 1927-ben Magyarorsz�gon tartott�k az Els� Nemzetk�zi Barlangkutat� Kongresszust. Erre az alkalomra a f�v�ros t�mogat�s�val villanyvil�g�t�ssal l�tt�k el a l�togathat� barlangszakaszt, biztons�gosabb�, k�nyelmesebb� t�ve a barlang megtekint�s�t.

A m�sodik vil�gh�bor� sor�n �v�helynek haszn�lt�k a barlangot. Ez sajnos azzal j�rt, hogy a barlang berendez�seiben �s k�pz�dm�nyeiben sok k�r keletkezett.

A h�bor� ut�n n�mileg helyrehozt�k a k�rokat, de komolyabb fel�j�t�sra csak 1973-ban ker�lt sor, mikor az Orsz�gos Term�szetv�delmi Hivatal nagy anyagi �ldozatok �r�n, a barlangkutat�k t�rsadalmi munk�j�nak seg�ts�g�vel korszer�s�tette a villanyvil�g�t�st �s az utakat a barlangban.

1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetk�zi Barlangtani Kongresszus tisztelet�re egy �jabb szakasz �s egy �j kij�rat ker�lt ki�p�t�sre. Ezzel megteremt�d�tt az �tism�tl�s n�lk�li l�togat�s lehet�s�ge, s egyben a barlang befogad�k�pess�ge is n�tt.

A ki�p�tett szakasz ezzel az utols� b�v�t�ssel el�rte az 500 m�teres hossz�s�got.

Ek�zben a barlang tudom�nyos vizsg�lata is sz�p eredm�nyeket hozott, �gy p�ld�ul a denev�r�llom�ny folyamatos megfigyel�se, a l�mp�k k�rny�k�n megtelepedett algafajok vizsg�lata, a besziv�rg� v�z mennyis�g�nek �s min�s�g�nek nyomon k�vet�se.

T�bb �vtizedes sz�netel�s ut�n 1980-ban �jra megindult a P�l-v�lgyi barlang felt�r� kutat�sa, ami igen jelent�s eredm�nyekre vezetett. Ekkor a Bekey Imre G�bor barlangkutat� csoport k�t tagj�nak siker�lt a huzat �tj�t k�vetve addig ismeretlen barlangr�szekbe hatolniuk. C�ltudatos �s kitart� munk�juk eredm�nyek�ppen m�ra a barlang ismert �s felm�rt hossza meghaladja a 13 km-t. Az �j felfedez�sek jelent�s�ge nem csak abban rejlik, hogy a P�l-v�lgyi barlang Magyarorsz�g m�sodik leghosszabb barlangja lett, hanem az �jonnan felfedezett j�ratokban tal�lt k�pz�dm�nyek igen nagy tudom�nyos �rt�k�k r�v�n hozz�j�rulnak a barlangok keletkez�s�nek jobb megismer�s�hez.

A barlangot  a kutat�sok �s a barlangrendszer felt�rk�pez�se ut�n a Pann�nia Turista Egyes�let tagjai l�tt�k el els�k�nt l�pcs�kkel, korl�tokkal, �thidal�sokkal. Az �gy j�rhat�v� tett szakaszt 1919-t�l a nagyk�z�ns�g szakavatott vezet�k k�s�ret�ben, karbidl�mp�k f�ny�n�l tekinthette meg.

Nagyot lend�tett a barlang l�togatotts�g�n, hogy 1927-ben Magyarorsz�gon tartott�k az Els� Nemzetk�zi Barlangkutat� Kongresszust. Erre az alkalomra a f�v�ros t�mogat�s�val villanyvil�g�t�ssal l�tt�k el a l�togathat� barlangszakaszt, biztons�gosabb�, k�nyelmesebb� t�ve a barlang megtekint�s�t.

http://web.axelero.hu/palvolgy/palkial.html