Budapest k�zgy�l�se 1887-ben hozott hat�rozatot a f�v�ros t�rt�net�re vonatkoz� r�g�szeti �s egy�b t�rgyi eml�kek gy�jt�s�r�l. A munk�val Toldy L�szl� f�lev�lt�rnokot b�zt�k meg, aki 1899-ben F�v�rosi M�zeum n�ven bemutatkoz� ki�ll�t�st rendezett. Az els� �lland� v�rost�rt�neti ki�ll�t�s 1907-ben ny�lt meg. Az int�zm�ny 1936-t�l Sz�kesf�v�rosi T�rt�neti M�zeum, majd 1967-t�l Budapesti T�rt�neti M�zeum n�ven m�k�dik, az ut�bbi n�ven m�r jelenlegi hely�n, a Budav�ri Palota E �p�let�ben.

Az id�szaki ki�ll�t�sokat is rendez� m�zeum k�nyvt�ra nyilv�nos. Mozg�skorl�tozottak is tudj�k l�togatni a m�zeumot, ahol bolt is m�k�dik.

�lland� ki�ll�t�sok 

A m�zeum egyik �lland� ki�ll�t�sa az �si n�pek - antik kult�r�k. Ez a f�v�ros m�ltj�nak bemutat�s�t szolg�l� ki�ll�t�ssorozat els� r�sze, mely a mai Budapest ter�let�n az �skort�l az avar kor v�g�ig �lt n�pek hagyat�k�t mutatja be.

A Buda k�z�pkori kir�lyi v�rpalot�ja a XVIII. sz�zadban elpusztult. Az �p�let felt�rt �s helyre�ll�tott termei �s a b�styafalakkal �vezett bels� kert megtekinthet�. K�l�n figyelmet �rdemel a g�tikus lovagterem �s a palota Anjou-kori k�poln�ja, valamint a M�ty�s-kori palot�b�l sz�rmaz� renesz�nsz �p�t�szeti elemek.

Az 1974-ben megtal�lt Zsigmond korabeli szobrok a v�r�sat�sok egyik legjelent�sebb leletegy�ttese, amit G�tikus szobrok a budai kir�lyi v�rpalot�ban c�mmel �n�ll� ki�ll�t�son mutatnak be.

K�l�n egys�g foglalkozik a k�z�pkori Budapesttel, bemutatva a h�rom v�ros - Pest, Buda �s �buda - XVII. sz�zad k�zep�ig tart� telep�l�s-, �p�t�szet- �s t�rsadalomt�rt�net�t.

Budapest az �jkorban c�m� r�sz pedig m�r egy nagyv�ros t�rt�neti pillanatait ragadja meg - arr�l a Budapestr�l sz�l, amely az 1896. �vi millennium idej�re vil�gv�ross� v�lt, sokoldal�an dokument�lva a metropolis kialakul�s�nak folyamat�t.