A hatalmas gyjtemny kiemelked alkotsa tbbek kztt Mnyoki dm: II. Rkczi Ferenc kpmsa (1712), Munkcsy Mihly: Siralomhz (1870), Szinyei Merse Pl: Majlis (1873), Csontvry Kosztka Tivadar: A taorminai grg sznhz romjai (1904-05) alkotst. Kiemelked rtk mtrgyaM. S. Mester munkja, a Mria ltogatsa Erzsbetnl (1506).
A Magyar Nemzeti Galria szellemi eldjnek a Nemzeti Kpcsarnokot(1851) tekinti. Gyjtemnyeit az Orszgos Kptr (1871) s a FvrosiKptr (1933) magyar anyaga alapozta meg. A Nemzeti Galria 1957-bennylt meg az egykori Kria pletben a Kossuth tren, 1975-ben kltztt a Budavri Palotba.
A mzeum knyvtra nyilvnos. Trlatvezetshez elzetes bejelentkezs szksges.
A galria gyjtemnyei
A XIX. szzadi festszet, szobrszat s remmvszet gazdag gyjtemnyt jl jellemzik a nevek: a nemzeti mvszet kpviseli kzl Mark Kroly, Ligeti Antal, Lotz Kroly, a romantikus letkp- s arckpfestk kpviseletben tbbek kztt Barabs Mikls, Borsos Jzsef, a szobrszat megjelentjeFerenczy Istvn, Izs Mikls, Fadrusz Jnos. A szzad kzeptl bontakoz trtnelmi festszet, majd a realizmus s a plein air legnagyobb festinek kpei is jelen vannak: Munkcsy Mihly, Pal Lszl,Szinyei Merse Pl mveit lthatjuk.
A XX. szzadi festszet, szobrszat s remmvszet anyagt 1896-tl, a millennium vtl llttottk ssze. gy a nagybnyai festk (Hollsy, Ferenczy, Thorma, Rti) jelentkezstl Mednynszky Lszl, a szolnoki mvsztelep, a magyar posztimpresszionizmus, a szecesszi, a gdlli iskola, a magyar avantgrd, a Nyolcak, a konstruktivizmus s szrrealizmus alkotsain t kvethetjk a szzad mvszeti tjt.
A Ndorkripta
A Nemzeti Galria kupolacsarnoknak terbl kzelthet meg ahelyrelltott Ndorkripta. A Habsburgok magyarorszgi helytarti - aHabsburg fhercegek - s csaldtagjaik, azok leszrmazottjai nyugszanakitt, a Mria Terzia korban kialaktott, rekonstrult palotarszben, aXIX. szzad elejn kialaktott kriptban: gazdag szobordsz, nemesanyagokbl faragott, bronzbl nttt szarkofgokban.